A sztatinokról az utóbbi években sokat olvashattunk, főleg a daganatos megbetegedések gyógyításában betöltött szerepükről, koleszterincsökkentő hatásukról, illetve ezzel összefüggésben a tromboembóliás megbetegedésekkel kapcsolatban. Most összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

A sztatin a májsejtekben fejti ki hatását

A koleszterinszint-csökkentők legfontosabb csoportját a sztatinok alkotják. A Magyarországon jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok: szimvasztatin, lovasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin, és rozuvasztatin. Különböző hatáserősségben kaphatók, amelyek közül a kezelőorvos az ismételt koleszterinszint mérések után állítja be a szükséges adagot.

Ezek a készítmények közvetlenül jutnak be a májsejtekbe, és ott gátolják a koleszterin előállításban részt vevő egyik enzim működését, ezáltal kevesebb koleszterin keletkezik, és kevesebb jelenik meg a vérben. Mivel a szervezet érzékeli, hogy csökkent a koleszterin mennyisége, a máj több LDL-t (a koleszterint a vérben szállító egyik fehérjét, Low Density Lipoprotein-t), ezáltal több koleszterint vesz fel, ami tovább csökkenti a koleszterin és az LDL szintet is. Emellett alkalmazásuk csökkenti a vér zsírsavjainak szintjét, és enyhén emeli a HDL (magas sűrűségű lipoprotein, más néven „jó” koleszterin) szintet.

További pozitív hatásuk, hogy javítják az erek endotélsejtjeinek működését, stabilizálják a már kialakult plakkokat. Enyhe véralvadásgátló és immunrendszer gátló hatásuk is van, ezzel csökkentik a plakkok helyénél lévő érgyulladást. Gátolják az LDL-oxidációs folyamatokat, ezzel csökken a felszabaduló káros szabadgyökök mennyisége. Csökkentik viszont az antioxidáns hatású koenzim Q10 szintézisét, ami a sejt energiatermelésének egyik kulcsmolekulája. (A szívizomban a koenzim Q10 szint különösen magas lipidszint esetén csökkent, ami károsan befolyásolja a szív toleranciáját az oxigénhiányra.)

Itt részletesen olvashatunk a sztatinokkal kapcsolatos tényekről és tévhitekről >>

Megelőzik-e a sztatinok a vénás tromboembóliát?

Egyes bizonyítékok szerint a sztatinok jelentősen csökkentik a vénás tromboembólia (VTE) kockázatát. Az erre vonatkozó klinikai vizsgálatok azonban nem egyértelműek, némileg ellentmondásosak is.

A randomizált JUPITER (Justification for the Use of Statins in Primary Prevention: an Intervention Trial Evaluating Rosuvastatin) vizsgálatban a rozuvasztatin hatását vetették össze a placebóéval, s a vizsgálat másodlagos elemzései közvetlenül igazolták, hogy a sztatinkezelés csökkentheti a VTE rizikóját. Dr. Kazem Rahimi, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái egy metaanalízissel (ennek lényege, hogy a szakirodalomból azoknak a cikkeknek az eredményeit, amelyek hasonló témával, hasonlóan foglalkoztak, összesített formában értékelik) kívánták kideríteni az összefüggéseket. Eredményeiket a PLOS Medicine közölte 2012 szeptemberében.

Az eredmény szerint a sztatinkezelés, még ha nagy dózisokat alkalmaznak is, nem véd a VTE kockázatától. Kimutatható volt ugyan, hogy a sztatinoknak tendenciaszerűen jó hatásuk van, és 10 százalékkal csökkentik a VTE rizikóját, de ez a csökkenés statisztikailag nem volt szignifikáns.

„Általában véve a VTE kockázatának kitett személyek ugyanazok, mint akiknél nagy a kardiovaszkuláris események rizikója is. Nagyon sokuknál ezért indokolt a sztatinok szedése, és ez a közlemény nem fog ezen változtatni. Tudjuk, hogy a sztatinok nagyon hatásosan csökkentik a kardiovaszkuláris események kockázatát. Ha most csak azokról beszélünk, akiknél csupán a VTE rizikója nagy, akkor eredményeink arra utalnak, hogy esetükben a bizonyítékok nem igazolják, hogy a sztatinok adásának bármi jelentősége lenne” – összegezte a vezető kutató a következtetéseket.

 „Minket az motivált az elemzés elkészítésére, hogy több vizsgálat, köztük a JUPITER, azt sugallta, hogy a sztatinok kifejezetten védő hatásúak a VTE-vel szemben, viszont volt néhány megfigyeléses vizsgálat, amelyekben éppen az ellenkező eredményt kapták, azt, hogy semmiféle védő hatás nincs” – mondta dr. Rahimi.

A metaanalízis 22 olyan vizsgálat eredményeit elemezte, amelyekben a sztatinnal kezelt csoportot egy kontrollcsoporttal hasonlították össze, és amelyekbe összesen több mint 105 ezer személyt vontak be, valamint 7 olyan vizsgálatéit, amelyekben a kis és a nagy dózisú sztatinterápiát vetették össze több mint 40 000 emberben. „Elemzésünk szerint a sztatinok kb. 10 százalékkal csökkentik a kockázatot, azonban ez a különbség minden bizonnyal csak a véletlen hatása” – olvasható a kutató összegzésében.

A nőknél nem annyira hatásos az alkalmazásuk?

Egy új tanulmány szerint a sztatinok nem olyan hatásosak a nők szívének, ereinek védelmére, mint a férfiakéra. A vezető sztatintabletta 2003-ban a világ legnagyobb tételben eladott gyógyszere lett. Az orvosi gyakorlatban világszerte alkalmazott gyógyítási irányelvek szerint minden olyan betegnek, aki szív- és érrendszeri betegségben szenved, feltétlenül adni kell valamelyik sztatinkészítményt.

Ráadásul ezek a szerek igen biztonságosnak bizonyultak: mellékhatások ritkán fordultak elő és a készítmény váltásával a gondok megoldhatónak tűntek. Most az Archives of Internal Medicine nagy tekintélyű folyóirat közölte José Gutierrez és munkacsoportja dolgozatát, amely azt jelezte, hogy a nőbeteg esetében a sztatinok egyértelműen kedvező hatása lényegesen mérsékeltebb, mint férfiaknál.

A metaelemzés a férfiak javára döntött, vagy mégsem?

A metaelemzéssel végzett kutatásban Gutierrez professzor és társai 11 vizsgálat 43 193 résztvevőjének eredményeit elemezték. Az alanyok valamennyien bizonyított módon szív- és érbetegségben szenvedtek és sztatinszereket kaptak. Adataik szerint a gyógyszer a nők halálozását és az agyi katasztrófa gyakoriságát nem csökkentette olyan mértékben, mint a férfiakét.

Több szakember máris vitatja ezt a következtetést. Hangsúlyozzák, hogy a vizsgáltak közül csak minden ötödik személy volt nő, a betegek különböző létszáma pedig torzíthatja az eredményt. A sztatinokat nőbetegeknek tehát ugyanúgy javasolt adni, mint a férfiaknak - vélik a szakemberek.