A trombózisos megbetegedések kiváltó oka a vérrög. Annak megjelenése, valamint az érrendszerben történő elakadása okozza az életveszélyes állapotot. Rengeteget írtunk róla, és már csak a szó hallatán is összerezzenünk. Nemrég egy fiatal brit lány esetét olvashattuk a sajtóban, akinél száznál is több vérrög okozott majdnem végzetes szívrohamot. De vajon biztos, hogy egy vérrög megjelenése mindig rosszat jelent? Mai összefoglalónkból ez is kiderül: ismerjük meg alaposabban a vérrög természetét!
Pontos definíció szerint a vérrög (vércsomó vagy trombus) a véralvadás végső terméke, amely a vérlemezkék összecsapódása és a humorális (testnedvekkel összefüggő) véralvadási rendszer működése révén jön létre. A fiziológiás trombus képzés életmentő funkciót tölt be a test sérüléseinek kijavításában, hiszen ilyenkor éppen ezek a vérrögök zárják el az érrendszerből kiáramló vér útját, patológiás vérrögképződésről viszont akkor beszélünk, amikor ez a folyamat rendellenes folyamatban valahol trombózist okoz.
A vérrög típusai
A trombusokat többféleképpen osztályozhatjuk attól függően, hogy milyen, hol képződik és miként alakul a további sorsa. Ez utóbbi tipizálás már a betegségekhez vezet, hiszen egy tüdőbe vándorolt vérrög halálos embóliához is vezethet.
Szín szerint
Vörös trombus: koaguláns vérrög, a halál beállta után képződő véralvadékhoz hasonlít, de mégis elkülönül attól törékeny szerkezete, szárazsága, illetve érfalhoz tapadása miatt. Fibrinhálóból, trombocitákból, fehér- és vörösvérsejtekből áll.
Fehér trombus: az artériák és a szív üregeiben jön létre leginkább, nem tartalmaz vörösvértesteket, megfigyelhetők benne a Zahn-féle vonalak, amelyeket a fibrinhálóban elhelyezkedő vérsejtkötegek mutatnak.
Vegyes trombus: mindkét trombus típus sajátosságait hordozza, lehet koncentrikus és longitudinális szerkezetű, utóbbi esetben a keringési irányt tekintve a trombus disztálisan fehér, proximálisan pedig réteges felépítésű.
Elhelyezkedés szerint
Vénás trombózis: leggyakrabban a végtagok mélyvénáiban történik meg az elzáródás, amely végső esetben akár a végtag elhalását is okozhatja, ez leggyakrabban vörös trombus, mert a vénás pangás miatt a vörösvértestek is tapadhatnak hozzá.
Artériás trombózis: az ér falában keletkezik a plakk, majd folyamatosan szűkítve az eret, azt elzárja. Így jön létre az infarktus és a stroke (szélütés, gutaütés).
Hialintrombus: mikrocirkuláció elemeiben hialin-szerű festődéssel rendelkező trombusok okozzák.
Szív üregében: a már említett infarktusban és a szívbillentyű gyulladásaiban, annak károsodásakor következik be.
A trombus útja a szervezetben és annak következményei
Szervülés és rekanalizáció: odavándorló simaizomsejtek rostokat termelnek, majd a trombus kapillarizálódik, amelyen csak kevés vér fog áramlani, de még így is vénás kövek keletkezését eredményezheti.
Feloldódás: a trombus a szervezet fibrinolitikus mechanizmusai során teljesen feloldódik.
Növekedés: további rárakódással a trombus hosszanti vagy körkörös irányban növekedhet. Előbbi több ér érintettségét, utóbbi érelzáródást okoz.
Embolizáció: súlyos szövődmény, amelynek során a trombus leválik a falról és a keringéssel eljutva bárhol okozhat hirtelen elzáródást, például a tüdőben vagy az agyban.
Akik még ennél is alaposabban szeretnék megismerni, mi történik a testünkben a véralvadás során, itt egy alapos táblázat. Leírás azokról a vizsgálatokról, amelyeket a vérlemezke funkció meghatározására alkalmaznak. Az alvadás folyamata egyébként folyamatos kutatások tárgya, így ezek a vizsgálatok folyamatosan specializálódnak és akár újabbak is megjelenhetnek a napi gyakorlatban.