A Trombózis blog összes olvasójának, valamint a Trombózisos Betegek Oldala minden ismerősének legyen nagyon boldog karácsonya! Az új évre pedig mi más lehetne a kívánságunk: mindenkinek jó egészséget és sok szerencsét 2013-ban is!
A Trombózis blog összes olvasójának, valamint a Trombózisos Betegek Oldala minden ismerősének legyen nagyon boldog karácsonya! Az új évre pedig mi más lehetne a kívánságunk: mindenkinek jó egészséget és sok szerencsét 2013-ban is!
Év végi válogatásunk utolsó részében nézzünk bele egy bejegyzésbe, amely arról szól, hogy az aszpirin hivatalosan is része lehet a trombózis terápiájának, majd olvassuk el az összefoglalót arról, hogy a kisdózisú aszpirin adagolás mire jó.
Itt kattinthatunk rá a warfarin és az aszpirin hasonlóságáról szóló írásra, végül pedig ugorjunk át az időskori szívproblémák esetén alkalmazott aszpirin fontosságáról szóló posztba.
Az idei bejegyzésekből válogatva most azokat gyűjtjük össze, amelyek a fogamzásgátlók szedése és a trombózis kialakulása közötti összefüggéseket tárgyalják. Olvashatunk arról, hogy mely fogamzásgátló módszer a legkevésbé veszélyes vérrögösödés szempontjából, két további posztban pedig az Orvos válaszol rovatunk ide vonatkozó tanácsait közöljük újra. Végül a menopauzában szedhető szerek veszélyére térünk vissza.
„A British Medical Journal-on publikált eredmények szerint háromszor nagyobb volt a vérrögképződés kockázata a kombinált fogamzásgátló tablettát szedők körében a hormonális fogamzásgátlót egyáltalán nem használókkal összehasonlítva. A kockázat ennél is magasabb volt, a hüvelygyűrű vagy a hormonális tapasz esetén: az előbbi eszköz használata hat és félszeres, míg az utóbbi nyolcszoros kockázatnövekedést jelentett.” – folytatás ide kattintva >>
A menopauza kezelése is rizikós lehet
„A hormontapaszok és a gélek bizonyítottan enyhítik a változó korú nők legfőbb panaszait: a hőhullámokat és az éjszakai izzadást, de egyelőre nem tisztázott, hogy biztonságosabbak-e a tablettáknál a mellrák, az agyvérzés vagy a szívroham kockázatának szempontjából. Mindezek kiderítésére nagyszabású vizsgálat indult.” – olvasható szeptemberi bejegyzésünkben.
A Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetében egy új típusú katéteres kardiológiai beavatkozást végeztek. A transzkatéteres bal pitvari fülcsezárás olyan betegeken segít, akiknél a gyakori ritmuszavar, a pitvarfibrilláció miatt nagy a szíven belüli vérrög-képződés kockázata.
A pitvarfibrilláció a teljes lakosság egy-két százalékában fordul elő, gyakorisága az életkorral emelkedik, 75 év felett már minden tizedik embert érint. A ritmuszavar általában rendszertelen szívműködés-érzést okoz, de akár teljesen tünetmentes is lehet. A legnagyobb veszély, ami az okozott panaszoktól függetlenül fennáll, a szíven belüli vérrög-képződés, és az ehhez társuló verőeres elzáródás, az embolizáció, amelynek legsúlyosabb formája az agyi érelzáródás. A felső szívüregek, a pitvarok ilyenkor csak „remegnek", megszűnik a hatékony összehúzódás, a lelassult keringésnél a vér pangása fokozott alvadási veszéllyel jár.
A 65 év feletti életkor, szervi szívbaj, a magas vérnyomás, cukorbetegség társulása, valamint a korábbi embóliás esemény olyan mértékben növeli a vérrög-képződés kockázatát, ami már tartós alvadásgátló kezelést tesz szükségessé. A hatékony alvadásgátló kezelés azonban mindig magában foglalja a vérzés lehetőségét, különösen egyéb hajlamosító állapot, mint például gyomorfekély esetén.
A bal pitvari fülcsezárással a szívnek azt a részét zárják le, ahol a leggyakrabban, az esetek több mint négyötödében keletkeznek a vérrögök. A záró eszközt a combvénán keresztül, katéterrel vezetik a fülcséhez, majd miután abban stabilan rögzült, elengedik a katéterről. A beavatkozás után nincs szükség tartós alvadásgátló-kezelésre. A módszert, amit nem csupán Debrecenben, hanem Budapesten és Szegeden is alkalmaznak, egyelőre olyan betegeknél javasolják, akiknél hatékony gyógyszeres alvadásgátlást nem sikerült elérni, vagy az a megszokottnál magasabb vérzéses kockázattal jár – mondta el dr. Csanádi Zoltán, a DE OEC Kardiológiai Intézet egyetemi docense.
Egyik idei sorozatunkban azt tekintettük át, hogy milyen diagnosztikai módszerek léteznek a trombózis megállapításához. A pontos diagnózis elengedhetetlen, hogy a beteg megkapja az optimális kezelést. Év végi válogatásunk második része trombózissal kapcsolatos alapvető ismereteket foglal össze.
A genetikai vizsgálatokról itt olvashatunk, az angiográfia fontosságáról itt, a Doppler-vizsgálat részleteiről itt, a viszonylag új, D-dimer tesztről pedig itt érhetők el a részletek.
A trombózisos megbetegedések kapcsán a blog indulása óta vezető témaként kezeljük az INR-mérés fontosságát. A véralvadás egyik mérőszáma az INR, amely óráról órára változik attól függően, hogy mit ettünk, vagy éppen mikor vettük be véralvadásgátló gyógyszerünket. Első válogatásunkban két sorozatot emelünk ki: egyik egy hazai világszabadalom, egy teljesen új típusú INR-mérő készülék történetét meséli el 5 részben, a másik pedig egy 3 filmből álló válogatás, amely megtörtént eseteken keresztül mutatja meg, hogyan kell viszonyulnunk ehhez az alattomos kórhoz.
A Diagon Kft. által kifejlesztett, CoagS INR-mérő készülék történetéről a kutatás vezetője és a cég tulajdonosa beszél. Megtudhatjuk, milyen úton kellett végigmenniük a siker eléréséig, és az is kiderül, hogy a hazai engedélyeztetés milyen akadályokat gördít egy-egy szabadalom elé. A készülék azóta már kapható, és jelenleg több mint háromszáz háziorvos rendelőjében a betegek számára is elérhető.
Ide kattintva a Leiden-mutációban szenvedő beteg történetét nézhetjük meg, itt látható az elhanyagolt visszerek okozta eset, a bejegyzés végén pedig az ismétlődő trombózis veszélyéről láthatunk egy rövid filmet.
Ismert, hogy a kurkuma kiváló természetes ellenszere a vérrögképződésnek. A jellegzetes fűszernövényt a keleti kultúrákban évezredek óta használják gyógyításra, ám nem mindegy, hogyan. Egyik olvasónk vetette fel a problémát, hogy bizonyos kurkumát tartalmazó készítmények betegtájékoztatójában nem figyelmeztetik a betegeket a kurkuma esetleges mellékhatásaira.
Tisztelt Doktornő!
Mostanában gyakran lehet találkozni a városban Kurkuma Plus tablettát reklámozó plakátokkal, amelyek egészség vonatkozásában a kurkuma rendkívül sokoldalú, jó hatásairól lehet informálódni. Ezeken a hirdetéseken, de a terméket forgalmazó cég (Medosan) honlapján sem lehet olvasni viszont olyan figyelmeztetéseket, hogy véralvadásgátló gyógyszereket szedőknél a kurkuma kapszula fokozhatja a vérzések kockázatát, vagy ha valaki véralvadásgátló gyógyszert szed, akkor kérje ki szakember véleményét! A fenti figyelmeztetések több honlapon és linken is megtalálhatóak.
A Medosan honlapja szerint viszont a Kurkuma Plus tabletta „svájci tudósok által kifejlesztett készítmény, 100 százalékban természetes hatóanyagból áll, garantáltan nincs mellékhatása. Más gyógyszerek mellett is nyugodtan szedhető.”
Magam részéről a két oldalt, véleményt nem tudom összeegyeztetni - ehhez jön még, hogy a Syncumar betegtájékoztatójában sem említik a kurkumát, (csak a K-vitamin tartalmú ételeket) - ezért gondoltam, hogy kikérem a véleményét ezzel kapcsolatban. A különböző honlapokon más vonatkozású kontraindikációkat is lehet olvasni (vesekő, vagy terhesség esetén sem ajánlott a kurkuma), de mint régi Syncumar szedő, csak ebben a vonatkozásban szeretnék eligazodni. Tisztelettel: Karesz
Kedves Karesz!
Levelében olyan problémára irányította a figyelmet, amely fontossága ellenére sokszor elkerüli a figyelmet, pedig a Syncumar vagy Warfarin tablettát szedők körében gyakran fordulhat elő. Azt tudják a betegek, hogy oda kell figyelniük a K vitamin tartalmú ételek fogyasztására. De arra már kevésbé figyelnek, hogy amikor az egyéb betegségükre szedett gyógyszereket, vagy azok adagját megváltoztatják, vagy új gyógyszert kapnak, akkor 2-3 napon belül ellenőrizniük kell az INR értéküket. Legtöbbször azonban nem is gondolnak a gyógynövények, táplálék kiegészítők és fogyókúrák lehetséges veszélyeire.
A gyógyszereknek - a forgalomba hozatali engedély megszerzése előtt - nemzetközileg előírt vizsgálati fázisokon kell átesniük. Igazolni kell hatásosságukat, tisztázni kell a mellékhatásokat. A mellékhatásokat fel kell tüntetni a betegtájékoztatón is. Azonban más jogszabályok vonatkoznak a gyógyszerek és a gyógyhatású készítmények, a gyógynövények, gyógyteák, táplálék kiegészítők, kozmetikumok és a testsúlyt csökkentő szerek előzetes „bevizsgálására” és forgalmazásuk engedélyezésére. Utóbbiaknak sokszor pontos összetevőit sem ismerjük, ugyanakkor fogyasztásuk egyre inkább elterjedt.
Az Ön által kérdezett Medosan Kurkuma Plus tabletta a svájci Swiss Beauty AG terméke, amely kozmetikumokat gyártó cég. Bármennyire is garantált, hogy a készítmény 100 százalékban természetes hatóanyagokból áll, ezek a hatóanyagok nem mennek keresztül olyan mélyreható és széles körű állatkísérleti, majd ezt követően klinikai vizsgálatokon, mint a gyógyszerek. Éppen ezért a csomagoláshoz mellékelt tájékoztatókban sem találunk részletes információt a hatóanyagok lehetséges mellékhatásairól, más gyógyszerekkel való kölcsönhatásairól.
De más cégek is felhasználják a kurkuma jótékony hatásait. Pl. az Isis Pharma nevű francia cég (szintén elsősorban orvosi kozmetikumokat állít elő bőrgyógyászati problémákra) kurkuma tartalmú táplálék kiegészítőjét Vita Norma Kurkuma kapszula néven forgalmazzák Magyarországon. A Vita Norma Kurkuma kapszula gyógyszertárakban és webáruházakban egyaránt beszerezhető. Ennél a kurkuma tartalmú készítménynél már valószínűleg kiterjedtebb tanulmányokat és vizsgálatokat végeztek, mert szerepel a tájékoztatóban a készítmény ellenjavallata is: epehajtó hatása miatt epeköves betegeknek a kurkuma kapszula nem javasolt. Véralvadásgátló gyógyszereket szedőknél a kurkuma kapszula fokozhatja a vérzések kockázatát. Terhesek pedig nem szedhetik a kurkuma kapszulát az esetleges méhösszehúzó hatás miatt. A készítmény OÉTI engedélyszámmal rendelkezik (10955 / 2012), ami jelzi, hogy hazai forgalmazása engedélyezett. A tájékoztatót komolyan kell venni!
A Bioliget és az Interherb Kurkuma kapszula néven forgalmazza a kurkumát. A Bioliget boltjaiban többek között gyógyfüvek, teák, táplálék kiegészítők és gyógyászati termékek kaphatók. Az Interherb ugyancsak gyógynövényekkel, étrend kiegészítőkkel, fogyókúrás termékek árusításával foglalkozó cég. Itt is megtalálhatjuk az ellenjavallatot, miszerint véralvadásgátló gyógyszereket szedőknél a kurkuma fokozhatja a vérzések kockázatát.
A NATURPONT (családi kisvállalkozás, amelynek fő profilja az egészséges táplálkozással és életmóddal kapcsolatos termékek forgalmazása, így elsősorban táplálék kiegészítőket, vitaminokat, gyógyhatású termékeket forgalmaz) Turmeric curcumin néven kínálja a kurkuma hatóanyagú készítményt. Figyelmeztetnek, hogy aki véralvadásgátló gyógyszert szed, kérje ki szakember véleményét!
Fenti példák arra tanítanak bennünket, hogy a gyógynövényeknek hatásuk mellett mellékhatásuk is lehet, de ezek sok esetben nem, vagy nem eléggé ismertek. A figyelmeztető jelzéseket mindig komolyan kell venni.
Ilyen figyelmeztető az is, hogy a kurkuma esetében szinte minden ismertető beszámol arról, hogy évezredek óta ismert a vérrögök kialakulását, az infarktus- és trombózisveszélyt csökkentő hatása. Vagyis a kurkuma hatással van a véralvadásra, de pontosan még nem ismert, hogy miképpen, mely alvadási faktorokon keresztül fejti ki ezt a hatást. Ahhoz, hogy gyógyszerként és nem táplálék kiegészítőként alkalmazhassák, még nagyon sok további vizsgálatra van szükség. Üdvözlettel: Dr. Czikkely Rózsa
Blogunk a trombózissal kapcsolatos tudnivalókat gyűjti össze a megelőzéstől a diagnózison át a kezelésig. Foglalkoztunk az időseket veszélyeztető gondokkal, a kismamák, és általában a gyerekvárás ide vonatkozó kérdéseivel, az INR-mérés mindenkori fontosságával, de valami sosem került eddig szóba: a trombózis előfordulása a gyerekeknél. Általában nem jellemző gyerekkorban ez a betegség, de néhány esetben mégis kialakul.
A mélyvénás trombózis 18 év alatt ritka megbetegedés, becsült adatok szerint Magyarországon évente 1:100 000-hez a gyakorisága. Gyermekkorban a végtagi lokalizáció jellemző, amely elsősorban újszülött- és serdülőkorban fordul elő. Létrejöttében veleszületett és szerzett hajlamosító tényezők játszanak szerepet. A gyermekkori mélyvénás trombózis diagnosztikájának több buktatója is van, ritkábban fordul elő, mint a felnőtteknél, így nem mindig gondolnak trombózisra, az alvadási laborparaméterek életkorfüggőek, a képalkotó vizsgálatok pedig nehezebben kivitelezhetők.
Ritkasága ellenére gondolnunk kell erre a problémára is, mivel a késlekedő diagnózis életveszélybe sodorhatja a beteget az esetleges szövődmény miatt (például tüdőembólia), illetve a lokalizáció (központi idegrendszeri vénás sinusok) miatt.
Egy 2010-ben, az Orvosi Hetilapban publikált tanulmányban a szerzők (Turai Réka, Molnár Klára, Kiss Erika, Szokó Márta, Bauer Zita, Simon Gábor) három serdülőkorú betegük kapcsán tekintik át a mélyvénás trombózis etiológiáját, örökletes és szerzett rizikótényezőit, valamint a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket. (A tanulmány itt tölthető le >>)
„Az első leírás a gyermekkori tüdőembóliáról 1861-ből, G. F. Stevensontól és munkatársaitól származik. A tüdőembólia gyermekkorban ritka, de potenciálisan fatális kimenetelű kórkép. Általában súlyos alapbetegség talaján alakul ki, jeleit a meglévő állapot miatt nehéz felismerni, ami a diagnózis felállítását megnehezíti” – olvasható egy 2009-ben megjelent tanulmányban, amely a gyermekkori tüdőembólia kérdéseit foglalja össze.
A hat tüdőgyógyász által készített irodalmi áttekintésben több statisztikai adat is előkerül: „Egy kanadai felmérés szerint a tüdőembólia az összes gyermekkori thromboemboliák mintegy 17%-ában fordult elő… A korábban fatálisnak számító állapotok egyre sikeresebb kezelésével – mint például szívfejlődési rendellenességek, koraszülöttség, rosszindulatú daganatos betegségek, akár több rizikófaktor jelenléte miatt – a gyermekkori tüdőembólia incidenciája (adott időtartam alatt a keletkezett új megbetegedések száma) feltehetően nő. Az életkor szerint két csúcs emelhető ki: az 1–23 hónapos, illetve a 15–17 éves életkorúaké.”
A 2009-ben íródott tanulmányban az esetismertetésektől eljutunk egészen a prognózisig. A teljes szöveg PDF formátumban innen letölthető >>
Legutóbbi posztunkban a vérrög típusairól olvashattunk, a trombózis legtipikusabb eseteit pedig többször és több szempontból kiveséztük már. Most következzen néhány olyan betegség, amelyekben szintén a vérrögök kialakulása okoz veszélyes állapotot, ám eddig ezekkel még nem foglalkoztunk - az aneurizmától az aranyérig.
A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot aneurysmának nevezik. Az elváltozás leggyakrabban az aorta (nagy verőér) hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, ritkábban kialakul a comb verőerében, a térdhajlatban futó érben vagy a nyaki erekben, esetleg a szívet ellátó koszorúerekben, illetve az agyi erekben is.
A aneurysma legfőbb veszélye az, hogy a tágulat miatt a kiboltosuló érfal elvékonyodik, így az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, és vérrel árasztja el a környező szerveket, testüregeket. A másik probléma, hogy a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, ezért könnyebben képződik vérrög, ami leszakadva embóliát okozhat az adott szervben. Ezek az állapotok mind életveszélyesek lehetnek, akár halálhoz is vezethetnek.
A fagyási sérülés elsősorban a lábakat, kezeket, orrot, füleket veszélyezteti, de komolyabb lehűlés esetén külső segítség nélkül akár a fagyhalál is beállhat. A mechanizmus egyszerű: a hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, amelynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. De ez a védekező mechanizmus később káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, amelyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és legvégül szöveti elhaláshoz vezetnek. (A fagyásról és a lehetséges kezelésekről bővebben a webbeteg.hu oldalán olvashatunk.)
A priapizmus a hímvessző folyamatos és kóros erekciója, amelyet szexuális vágy vagy ingerlés nem kísér, és gyakran fájdalommal is jár. Az elnevezését az ókori görög termékenységi istentől, Priapos-tól kapta. A betegség mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de leggyakrabban a kismedencei vénák elzáródásával hozható kapcsolatba. Az elzáródás egyik lehetséges oka a vérrögképződés (kismedencei trombózis), amelyet előidézhet öröklött trombózisra való hajlam (trombofília), vérképzőszervi daganatok (leukémiák, limfómák), sarlósejtes anémia vagy sarlósejtes jelleg. A vénák elzáródhatnak kismedencei vérömleny vagy daganat által is. A betegség jól kezelhető, további részletek itt >>
Az aranyér a végbél és a végbélnyílás alsó részén, a nyálkahártya alatt található megnagyobbodott vénás fonatból kialakuló értágulat. A fejlett országokban szinte népbetegségnek számít, az 50 év felettiek 30-50 százalékát érinti. Elhelyezkedésétől függően külső vagy belső aranyérről beszélhetünk. A belső aranyér a végbél belső falában található, és nem érezhető, általában fájdalommentes, és csak a székletürítéssel járó vérzés utal rá. A külső aranyér a végbélnyílást körülvevő bőr alatt található, székletürítés során viszkethet, fájhat, vérezhet.
A thrombotizált külső aranyér nagyon fájdalmas állapot, amely akkor jelentkezik, ha egy vérrög alakul ki az aranyérben. A trombus aztán további duzzadást, gyulladást válthat ki. A duzzanat pedig tovább növeli a fájdalmat, amely székletürítéskor vagy üléskor erősödik. A betegség ezen típusa mindenképpen orvosi kezelést kíván.
A trombózisos megbetegedések kiváltó oka a vérrög. Annak megjelenése, valamint az érrendszerben történő elakadása okozza az életveszélyes állapotot. Rengeteget írtunk róla, és már csak a szó hallatán is összerezzenünk. Nemrég egy fiatal brit lány esetét olvashattuk a sajtóban, akinél száznál is több vérrög okozott majdnem végzetes szívrohamot. De vajon biztos, hogy egy vérrög megjelenése mindig rosszat jelent? Mai összefoglalónkból ez is kiderül: ismerjük meg alaposabban a vérrög természetét!
Pontos definíció szerint a vérrög (vércsomó vagy trombus) a véralvadás végső terméke, amely a vérlemezkék összecsapódása és a humorális (testnedvekkel összefüggő) véralvadási rendszer működése révén jön létre. A fiziológiás trombus képzés életmentő funkciót tölt be a test sérüléseinek kijavításában, hiszen ilyenkor éppen ezek a vérrögök zárják el az érrendszerből kiáramló vér útját, patológiás vérrögképződésről viszont akkor beszélünk, amikor ez a folyamat rendellenes folyamatban valahol trombózist okoz.
A trombusokat többféleképpen osztályozhatjuk attól függően, hogy milyen, hol képződik és miként alakul a további sorsa. Ez utóbbi tipizálás már a betegségekhez vezet, hiszen egy tüdőbe vándorolt vérrög halálos embóliához is vezethet.
Szín szerint
Vörös trombus: koaguláns vérrög, a halál beállta után képződő véralvadékhoz hasonlít, de mégis elkülönül attól törékeny szerkezete, szárazsága, illetve érfalhoz tapadása miatt. Fibrinhálóból, trombocitákból, fehér- és vörösvérsejtekből áll.
Fehér trombus: az artériák és a szív üregeiben jön létre leginkább, nem tartalmaz vörösvértesteket, megfigyelhetők benne a Zahn-féle vonalak, amelyeket a fibrinhálóban elhelyezkedő vérsejtkötegek mutatnak.
Vegyes trombus: mindkét trombus típus sajátosságait hordozza, lehet koncentrikus és longitudinális szerkezetű, utóbbi esetben a keringési irányt tekintve a trombus disztálisan fehér, proximálisan pedig réteges felépítésű.
Elhelyezkedés szerint
Vénás trombózis: leggyakrabban a végtagok mélyvénáiban történik meg az elzáródás, amely végső esetben akár a végtag elhalását is okozhatja, ez leggyakrabban vörös trombus, mert a vénás pangás miatt a vörösvértestek is tapadhatnak hozzá.
Artériás trombózis: az ér falában keletkezik a plakk, majd folyamatosan szűkítve az eret, azt elzárja. Így jön létre az infarktus és a stroke (szélütés, gutaütés).
Hialintrombus: mikrocirkuláció elemeiben hialin-szerű festődéssel rendelkező trombusok okozzák.
Szív üregében: a már említett infarktusban és a szívbillentyű gyulladásaiban, annak károsodásakor következik be.
A trombus útja a szervezetben és annak következményei
Szervülés és rekanalizáció: odavándorló simaizomsejtek rostokat termelnek, majd a trombus kapillarizálódik, amelyen csak kevés vér fog áramlani, de még így is vénás kövek keletkezését eredményezheti.
Feloldódás: a trombus a szervezet fibrinolitikus mechanizmusai során teljesen feloldódik.
Növekedés: további rárakódással a trombus hosszanti vagy körkörös irányban növekedhet. Előbbi több ér érintettségét, utóbbi érelzáródást okoz.
Embolizáció: súlyos szövődmény, amelynek során a trombus leválik a falról és a keringéssel eljutva bárhol okozhat hirtelen elzáródást, például a tüdőben vagy az agyban.
Akik még ennél is alaposabban szeretnék megismerni, mi történik a testünkben a véralvadás során, itt egy alapos táblázat. Leírás azokról a vizsgálatokról, amelyeket a vérlemezke funkció meghatározására alkalmaznak. Az alvadás folyamata egyébként folyamatos kutatások tárgya, így ezek a vizsgálatok folyamatosan specializálódnak és akár újabbak is megjelenhetnek a napi gyakorlatban.
A Trombózis blogban többször előkerült az aszpirin mint hatékony szer bizonyos betegségek kezelésében, megelőzésében. Írtunk róla, hogy szívroham után a véralvadásgátló kezelés mellett az Aszpirin szedése megakadályozza az újabb rohamot, egy másik tanulmány arról szólt, hogy a Warfarin és az Aszpirin hatásukban hasonlítanak, az egyik Orvos válaszol bejegyzésben pedig az idős korban szedett Astrix kapcsán került elő a gyógyszer használata. Az aszpirin-származékok fontos szerepet játszanak a trombózis kezelésében, illetve a véralvadással kapcsolatos problémákban. Íme egy erről szóló friss tudományos eredmény.
Ausztrál kutatók legújabb kísérletei arra engednek következtetni, hogy az alacsony dózisban alkalmazott aszpirin olcsón és hatékonyan előzheti meg a vérrögök kialakulását a lábszárban vagy a tüdőben, főleg azoknál a betegeknél, akiknek korábban már volt hasonló problémájuk.
A Sydney Egyetem kísérleti központjában elvégzett kutatásról a New England Journal of Medicine számolt be. Az összegzés szerint a mélyvénás trombózison, vagy tüdőembólián átesett betegeknél kisebb a kiújulás kockázata, ha kis mennyiségű aszpirint szednek. Ausztráliában minden ezredik embert érintenek ezek a betegségek, ezért is fontos, hogy a jelenlegi eredmények arra utalnak: az aszpirin kis adagokban egyszerűen és költséghatékonyan óvhatja meg betegek ezreit a rögösödés megismétlődésétől. Világszerte sokat lehetne megtakarítani ezzel a módszerrel - mondta el John Simes professzor, a kutatás vezetője. Mint ismertette, az aszpirinnel a kiújulás veszélye egyharmados arányra csökkenthető, vagyis 1000 esetből 20-30 beteg menekülhet meg a trombózistól, amely jelenleg egyébként 2-3 beteg kezelésének árával egyezik meg.
A kutatás 2003-ban kezdődött, 822 beteget toboroztak Ausztráliából, Új-Zélandról, Szingapúrból, Indiából és Argentinából, akik mindannyian átestek már korábban mással nem magyarázható mélyvénás trombózison, vagy tüdőembólián. A betegek átlagosan hat hónapig szedtek utána véralvadásgátlót, általában warfarin hatóanyag-tartalmút.
Véletlenszerűen két csoportra osztották őket: az egyik csoport alacsony dózisú, szájon át szedhető aszpirint kapott, a többiek placebót. Három évig követték őket nyomon. ”Sok beteg elhagyja a warfarint 6-12 hónappal betegsége után, mert romlik a vérképük, vagy fellép a súlyos vérzés kialakulásának kockázata” - magyarázta Dr. Tim Brighton, a Walesi Herceg Kórház munkatársa. ”Az aszpirin csökkenti a rögösödés esélyét, így kisebb a kockázata a mélyvénás trombózisnak, az infarktusnak, az agyvérzésnek, vagy a keringési eredetű halálozásnak” – tette hozzá a kutató. Felfedezéseik egybevágnak a WARFASA nevű olasz kutatás eredményeivel, amely szintén kimutatta az aszpirin jelentősen kedvező hatásait. Várhatóan az aszpirin részét képezi majd a trombózis elleni terápiának.
A sztatinokról az utóbbi években sokat olvashattunk, főleg a daganatos megbetegedések gyógyításában betöltött szerepükről, koleszterincsökkentő hatásukról, illetve ezzel összefüggésben a tromboembóliás megbetegedésekkel kapcsolatban. Most összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A koleszterinszint-csökkentők legfontosabb csoportját a sztatinok alkotják. A Magyarországon jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok: szimvasztatin, lovasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin, és rozuvasztatin. Különböző hatáserősségben kaphatók, amelyek közül a kezelőorvos az ismételt koleszterinszint mérések után állítja be a szükséges adagot.
Ezek a készítmények közvetlenül jutnak be a májsejtekbe, és ott gátolják a koleszterin előállításban részt vevő egyik enzim működését, ezáltal kevesebb koleszterin keletkezik, és kevesebb jelenik meg a vérben. Mivel a szervezet érzékeli, hogy csökkent a koleszterin mennyisége, a máj több LDL-t (a koleszterint a vérben szállító egyik fehérjét, Low Density Lipoprotein-t), ezáltal több koleszterint vesz fel, ami tovább csökkenti a koleszterin és az LDL szintet is. Emellett alkalmazásuk csökkenti a vér zsírsavjainak szintjét, és enyhén emeli a HDL (magas sűrűségű lipoprotein, más néven „jó” koleszterin) szintet.
További pozitív hatásuk, hogy javítják az erek endotélsejtjeinek működését, stabilizálják a már kialakult plakkokat. Enyhe véralvadásgátló és immunrendszer gátló hatásuk is van, ezzel csökkentik a plakkok helyénél lévő érgyulladást. Gátolják az LDL-oxidációs folyamatokat, ezzel csökken a felszabaduló káros szabadgyökök mennyisége. Csökkentik viszont az antioxidáns hatású koenzim Q10 szintézisét, ami a sejt energiatermelésének egyik kulcsmolekulája. (A szívizomban a koenzim Q10 szint különösen magas lipidszint esetén csökkent, ami károsan befolyásolja a szív toleranciáját az oxigénhiányra.)
Egyes bizonyítékok szerint a sztatinok jelentősen csökkentik a vénás tromboembólia (VTE) kockázatát. Az erre vonatkozó klinikai vizsgálatok azonban nem egyértelműek, némileg ellentmondásosak is.
A randomizált JUPITER (Justification for the Use of Statins in Primary Prevention: an Intervention Trial Evaluating Rosuvastatin) vizsgálatban a rozuvasztatin hatását vetették össze a placebóéval, s a vizsgálat másodlagos elemzései közvetlenül igazolták, hogy a sztatinkezelés csökkentheti a VTE rizikóját. Dr. Kazem Rahimi, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái egy metaanalízissel (ennek lényege, hogy a szakirodalomból azoknak a cikkeknek az eredményeit, amelyek hasonló témával, hasonlóan foglalkoztak, összesített formában értékelik) kívánták kideríteni az összefüggéseket. Eredményeiket a PLOS Medicine közölte 2012 szeptemberében.
Az eredmény szerint a sztatinkezelés, még ha nagy dózisokat alkalmaznak is, nem véd a VTE kockázatától. Kimutatható volt ugyan, hogy a sztatinoknak tendenciaszerűen jó hatásuk van, és 10 százalékkal csökkentik a VTE rizikóját, de ez a csökkenés statisztikailag nem volt szignifikáns.
„Általában véve a VTE kockázatának kitett személyek ugyanazok, mint akiknél nagy a kardiovaszkuláris események rizikója is. Nagyon sokuknál ezért indokolt a sztatinok szedése, és ez a közlemény nem fog ezen változtatni. Tudjuk, hogy a sztatinok nagyon hatásosan csökkentik a kardiovaszkuláris események kockázatát. Ha most csak azokról beszélünk, akiknél csupán a VTE rizikója nagy, akkor eredményeink arra utalnak, hogy esetükben a bizonyítékok nem igazolják, hogy a sztatinok adásának bármi jelentősége lenne” – összegezte a vezető kutató a következtetéseket.
„Minket az motivált az elemzés elkészítésére, hogy több vizsgálat, köztük a JUPITER, azt sugallta, hogy a sztatinok kifejezetten védő hatásúak a VTE-vel szemben, viszont volt néhány megfigyeléses vizsgálat, amelyekben éppen az ellenkező eredményt kapták, azt, hogy semmiféle védő hatás nincs” – mondta dr. Rahimi.
A metaanalízis 22 olyan vizsgálat eredményeit elemezte, amelyekben a sztatinnal kezelt csoportot egy kontrollcsoporttal hasonlították össze, és amelyekbe összesen több mint 105 ezer személyt vontak be, valamint 7 olyan vizsgálatéit, amelyekben a kis és a nagy dózisú sztatinterápiát vetették össze több mint 40 000 emberben. „Elemzésünk szerint a sztatinok kb. 10 százalékkal csökkentik a kockázatot, azonban ez a különbség minden bizonnyal csak a véletlen hatása” – olvasható a kutató összegzésében.
Egy új tanulmány szerint a sztatinok nem olyan hatásosak a nők szívének, ereinek védelmére, mint a férfiakéra. A vezető sztatintabletta 2003-ban a világ legnagyobb tételben eladott gyógyszere lett. Az orvosi gyakorlatban világszerte alkalmazott gyógyítási irányelvek szerint minden olyan betegnek, aki szív- és érrendszeri betegségben szenved, feltétlenül adni kell valamelyik sztatinkészítményt.
Ráadásul ezek a szerek igen biztonságosnak bizonyultak: mellékhatások ritkán fordultak elő és a készítmény váltásával a gondok megoldhatónak tűntek. Most az Archives of Internal Medicine nagy tekintélyű folyóirat közölte José Gutierrez és munkacsoportja dolgozatát, amely azt jelezte, hogy a nőbeteg esetében a sztatinok egyértelműen kedvező hatása lényegesen mérsékeltebb, mint férfiaknál.
A metaelemzéssel végzett kutatásban Gutierrez professzor és társai 11 vizsgálat 43 193 résztvevőjének eredményeit elemezték. Az alanyok valamennyien bizonyított módon szív- és érbetegségben szenvedtek és sztatinszereket kaptak. Adataik szerint a gyógyszer a nők halálozását és az agyi katasztrófa gyakoriságát nem csökkentette olyan mértékben, mint a férfiakét.
Több szakember máris vitatja ezt a következtetést. Hangsúlyozzák, hogy a vizsgáltak közül csak minden ötödik személy volt nő, a betegek különböző létszáma pedig torzíthatja az eredményt. A sztatinokat nőbetegeknek tehát ugyanúgy javasolt adni, mint a férfiaknak - vélik a szakemberek.
Előző bejegyzéseinkben a trombózis diagnózisának felállításához szükséges három vizsgálatról írtunk (D-dimer teszt, Doppler vizsgálat, angiográfia), most tekintsük át, miből áll a trombózis veszélyeztetettség kimutatására alkalmas genetikai vizsgálat. A helytelen életmód és egyéb hajlamosító tényezők mellett az öröklött tulajdonságok is nagy szerepet játszanak a veszélyeztetettségben, és akár sokszorosára emelkedhet a megbetegedés kockázata.
Az öröklött tényezők közül legfontosabb az V. véralvadási faktor úgynevezett Leiden mutációja. A mélyvénás trombózisban, illetve tüdőembóliában szenvedő betegek ötödében az V. véralvadási faktor génjének mutációja miatt alakult ki a szervezetben a fokozott trombózishajlam. Ma már van mód ennek az elváltozásnak az egyszerű, gyors kimutatására szájnyálkahártya-törlet segítségével. Az eredmény háromféle lehet: vagy nincs elváltozás, vagy pedig a gén két példánya közül az egyiken vagy mindkettőn Leiden mutáció mutatható ki. Az eredmény egy életre szól, nem kell megismételni. Részletek >>>
A vizsgálatot azoknak érdemes elvégeztetni, akiknél felmerül az örökletes hajlam a trombózisra, amelynek jelei a következők:
- Terhesség vagy fogamzásgátló szedése alatt bekövetkezett vénás trombózis
- Családban előforduló trombózis
- Ismétlődő vetélés bizonyos esetei
- Nem várt szülészeti szövődmények
- Vénás trombózis 50 éves kor alatt
- Szokatlan helyen bekövetkezett vagy ismétlődő vénás trombózis
- Igazoltan Leiden-hordozó családtag
Az örökletes trombózishajlam második leggyakoribb oka a II. alvadási faktor (protrombin) génjének egy olyan mutációja, amelynek következtében a szokásosnál nagyobb mennyiség képződik ebből a véralvadást elősegítő fehérjéből. Trombózishajlamos családokban 18 százalékos, a véletlenszerűen kiválasztott mélyvénás trombózisos betegek között pedig 6 százalékos gyakorisággal mutatták ki ezt a mutációt. Részletek >>>
A vér emelkedett homociszteinszintje az artériás és vénás trombózis, valamint terheseknél a magzati elhalás ismert kockázati tényezője. A homociszteinszint mérsékelt emelkedése a népesség 5-10 százalékában fordul elő, a trombózis kockázata ilyenkor a normális homociszteinszintű személyekéhez képest háromszoros. Részletek >>>
Tisztelt Doktornő!
Tíz évvel ezelőtt egy műtét után kaptam mélyvénás trombózist, és azóta szedem a Syncumart. Három havonként járok ellenőrzésre, és nagyon ritkán kell csak igazítani egy kicsit a gyógyszeradagon. Néha, egy-egy nap azonban előfordul, hogy olyan érzés van a bal lábamban (főleg térd alatt hátul a kritikus helyen), mintha ott problémás lenne a vérkeringés, ezért ösztönzést érzek bizonyos mozgások elvégzésére (pl. sokszori lábujjhegyre állás), ami egy kicsit enyhíti a kellemetlen érzést.
Szeretném megkérdezni, hogy ezek a tünetek azt jelentik, hogy ilyenkor valami miatt csökkent a vér INR mutatója, aznap nem elég a bevett Syncumar adag? Ha így van, akkor kis mértékben azon a napon ki lehet pótolni kicsit a Syncumar mennyiségét? Mondjuk a szokásos 3 db után még egy fél tablettával, vagy amennyit a tapasztalatok jeleznek? (A CoagS műszer házi használata - úgy tudom - még várat magára). A táplálkozásomra igyekszem vigyázni, rendszeresen és sokat mozgok, lehet, hogy a szervezetemben változik ilyenkor valami?
Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel: K. János
Kedves János!
A mélyvénás trombózis krónikus következménye a vénabillentyűk és a vénafal károsodása. Ez az oka, ami miatt időnként olyan érzése van a trombózison átesett lábában „főleg térd alatt hátul a kritikus helyen”, mintha ott problémás lenne a vérkeringés. Ott valóban problémásabb a keringés. Az izommunka segíti a vénákban a vér szív felé áramlását, és Ön ösztönösen megtalálta a megoldást problémájára: mint írja, ilyenkor kicsit megmozgatja az izmait, mely enyhíti a kellemetlen érzést. Nagyon fontos a rendszeres, nem megerőltető izommunka és a vér pangásának kerülése a lábakban. (Például hosszabb egy helyben ülés kerülése.)
Nagyon fontos, hogy amikor a leírt panaszai jelentkeznek, ne változtasson a Syncumar adagján! Panaszok alapján nem szabad terápiát módosítani! Az INR értékének változását a szervezet nem érzi, azt csak INR méréssel lehet ellenőrizni. A Syncumar nem azonnal hat, mint pl. a fájdalomcsillapító, ezért az előírtnál nagyobb adag gyógyszer bevétele nem csak hogy nem segít a pillanatnyi problémáján, de veszélyes is: felborítja az INR mérések segítségével már beállított egyensúlyt, és az önkényesen megemelt gyógyszer adagok 2-3 nap múlva fokozzák a vérzés kialakulásának veszélyét. (Megemelik az INR értékét.)
Üdvözlettel: Dr. Czikkely Rózsa
Tisztelt Doktornő!
Rendszeres olvasója vagyok a blognak, és a Facebook oldalon is követem a bejegyzéseket.
Sajnos nekem is volt mélyvénás trombózisom, térdhajlat alatt, 6 éve, genetikai okok miatt.
Azóta és életem végéig véralvadásgátlót szedek, próbálok a helyzetnek megfelelő életmódot folytatni, és napközben mindig kompressziós zoknit vagy harisnyát viselek.A kérdésem ezzel kapcsolatos, ugyanis pár hónapja Angliában élek. A II. kompressziós osztályba tartozó harisnya, aminél erősebbet itt nem is írnak trombózis után, 18-24 mmHg, míg amit Magyarországon javasoltak és használtam (Venosan Legline), tudomásom szerint 23-32 mmHg. A kérdésem az lenne, hogy az itt kedvezményesen elérhető gyengébb kompressziós zokni is megfelelő védelmet és támogatást jelent-e? Továbbá szeretném megkérdezni, hogy elegendő-e a térd alatti zoknit használnom, vagy jobb lenne a térd fölé érő, vagy a combfix? Nagyon köszönöm a választ előre is, Tünde
Kedves Tünde!
Lábunk vénáinak a gravitáció ellenére kell a szív felé szállítania az elhasznált vért. Az izommunka, a rendszeres napi mozgás és az egyirányú vénás billentyűk segítik a vénákban a vér szív felé áramlását. Trombózis során azonban a vénák fala és a vénás billentyűk károsodnak, emiatt könnyebben jön létre a lábakban vénás pangás, mely kedvez az újabb trombózis kialakulásának.
A kompressziós harisnya viselése lényegében gátolja, hogy a vér visszafelé folyjon és vénás pangás, emiatt újabb trombózis alakuljon ki. Ennek tükrében érthető, miért jobb hatású a térd fölé érő harisnya vagy combfix, mint a térd alatti zokni viselése.
A 18-24 mmHg kompressziós harisnya viselése is megfelelő, ha ezt rendszeres napi mozgással egészíti ki. Nem szabad elfelejteni, hogy a vénás keringés legfontosabb élettani segítője az izompumpa, amelyet a lábizmaink mozgatásával működtetünk. Üdvözlettel: Dr. Czikkely Rózsa