Blogunk a trombózissal kapcsolatos tudnivalókat gyűjti össze a megelőzéstől a diagnózison át a kezelésig. Foglalkoztunk az időseket veszélyeztető gondokkal, a kismamák, és általában a gyerekvárás ide vonatkozó kérdéseivel, az INR-mérés mindenkori fontosságával, de valami sosem került eddig szóba: a trombózis előfordulása a gyerekeknél. Általában nem jellemző gyerekkorban ez a betegség, de néhány esetben mégis kialakul.
Ritka, de veszélyes állapot
A mélyvénás trombózis 18 év alatt ritka megbetegedés, becsült adatok szerint Magyarországon évente 1:100 000-hez a gyakorisága. Gyermekkorban a végtagi lokalizáció jellemző, amely elsősorban újszülött- és serdülőkorban fordul elő. Létrejöttében veleszületett és szerzett hajlamosító tényezők játszanak szerepet. A gyermekkori mélyvénás trombózis diagnosztikájának több buktatója is van, ritkábban fordul elő, mint a felnőtteknél, így nem mindig gondolnak trombózisra, az alvadási laborparaméterek életkorfüggőek, a képalkotó vizsgálatok pedig nehezebben kivitelezhetők.
Ritkasága ellenére gondolnunk kell erre a problémára is, mivel a késlekedő diagnózis életveszélybe sodorhatja a beteget az esetleges szövődmény miatt (például tüdőembólia), illetve a lokalizáció (központi idegrendszeri vénás sinusok) miatt.
Egy 2010-ben, az Orvosi Hetilapban publikált tanulmányban a szerzők (Turai Réka, Molnár Klára, Kiss Erika, Szokó Márta, Bauer Zita, Simon Gábor) három serdülőkorú betegük kapcsán tekintik át a mélyvénás trombózis etiológiáját, örökletes és szerzett rizikótényezőit, valamint a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket. (A tanulmány itt tölthető le >>)
A tüdőembólia végzetes is lehet
„Az első leírás a gyermekkori tüdőembóliáról 1861-ből, G. F. Stevensontól és munkatársaitól származik. A tüdőembólia gyermekkorban ritka, de potenciálisan fatális kimenetelű kórkép. Általában súlyos alapbetegség talaján alakul ki, jeleit a meglévő állapot miatt nehéz felismerni, ami a diagnózis felállítását megnehezíti” – olvasható egy 2009-ben megjelent tanulmányban, amely a gyermekkori tüdőembólia kérdéseit foglalja össze.
A hat tüdőgyógyász által készített irodalmi áttekintésben több statisztikai adat is előkerül: „Egy kanadai felmérés szerint a tüdőembólia az összes gyermekkori thromboemboliák mintegy 17%-ában fordult elő… A korábban fatálisnak számító állapotok egyre sikeresebb kezelésével – mint például szívfejlődési rendellenességek, koraszülöttség, rosszindulatú daganatos betegségek, akár több rizikófaktor jelenléte miatt – a gyermekkori tüdőembólia incidenciája (adott időtartam alatt a keletkezett új megbetegedések száma) feltehetően nő. Az életkor szerint két csúcs emelhető ki: az 1–23 hónapos, illetve a 15–17 éves életkorúaké.”
A 2009-ben íródott tanulmányban az esetismertetésektől eljutunk egészen a prognózisig. A teljes szöveg PDF formátumban innen letölthető >>
