A fizikai sérülések sokszor okoznak trombózist és esetleg valamilyen embóliát is, természetesen ez nem törvényszerű, de ezért kapunk megelőzésként "vérhígító" szereket, esetleg saját magunknak adjuk be a lábadozás ideje alatt a megfelelő gyógyszert injekció formájában. Egyik olvasónk bokatörése utáni állapota miatt aggódik, és ezzel kapcsolatban kért segítséget szakértőnktől.

Kedves Doktornő!

Bokatörésem volt 2011 november 23-án (külső-belső boka, szalag szakadás), megműtöttek, 6 hét gipsz, majd január másodikán lekerült a gipsz a lábamról, akkor fogyott el az injekcióm is. Majd kb. két hét múlva kezdett nehézlégzésem lenni, köhögtem, háziorvosom antibiotikumot írt fel, de attól sem lett jobb, végül a barátnőm férje (aki szintén orvos) elmeséltem neki, mi történt, azt mondta, hogy azonnal menjek vissza a kórházba.
Röviden: február 1-én visszamentem és kivizsgáltak, kiderült, hogy a törött lábamban trombózis van. „Kis VPER thrombosis, izomvéna thrombosis” - ez van a zárójelentésemben. Kaptam ismét az injekciót a hasamba és Syncumar tablettát. Hét napig nem kelhettem fel. Most már itthon vagyok, szedem a Syncumar tablettát, és a nehézlégzésemre - ami már sokkal jobb - Theospirex tablettát.

A kérdésem az lenne: mikor mondhatom azt, hogy meggyógyultam? Ha kérdeztem, mi a teendőm, csak azt mondták, hogy vigyázzak, ne erőltessem, ha lehet, ne dagadjon a bokám. Kaptam egyébként kompressziós harisnyát, amit hordok. A sebészek szerint viszont még fog dagadni, mivel még vagy 8 csavar benne van.
Tehát reggel még az ágyban felhúzom a harisnyát, napközben fent vagyok, járkálok, ha leülök, akkor fel szoktam tenni a törött lábamat. Kórház előtt már vezettem is, akkor kezdtem gyógytornára járni. Nem tudom, hogy ezeket mikor folytathatom. Ezekre a kérdéseimre szeretnék választ kérni Öntől. Mikor gondolhatom, hogy végre meggyógyultam? Köszönettel: K. Zsuzsa

Kedves Zsuzsa!

Az Önéhez hasonló bonyolult bokatörés nagy szövetroncsolódással jár, ugyanígy a helyreállító műtét is. Ezért mind a sérülés, mind a műtét, de a műtét utáni fekvés (immobilizáció) is jelentősen fokozza a trombózis kialakulásának veszélyét.

A törött lábon végzett műtétet és a 6 hét gipszelt periódust egyaránt Heparin alvadásgátló kezelés védelmében töltötte - erre utal levelében, hogy a gipsz levételekor fogyott el az injekció. Ezért valószínűnek tartom, hogy a trombózis a heparinos véralvadásgátló kezelés abbahagyása után (a gipsz levétele után) keletkezett. Az ilyen előzmény után fellépő nehézlégzés és köhögés felveti a tüdőembólia gyanúját is.

Bölcs tanács volt barátnője orvos férjétől, hogy visszaküldte a kórházba! Azt gondolom, hogy az újabb kórházi kezelés során kapott Heparin injekciókkal, majd az orális véralvadásgátló (Syncumar) kezelésre való áttéréssel megfelelő ellátásban részesül. Mivel felmerül a gyanú, hogy a nehézlégzést és köhögést esetleg kisebb tüdőembólia okozta, érdemes a Syncumar kezelést 6 hónapig folytatni. A kezelés befejezéséről kezelőorvosa dönt a megfelelő ellenőrző vizsgálatok eredménye alapján. Ez alatt az idő alatt az Ön feladata elsősorban a kezelés szabályainak betartása:

- ellenőriztesse rendszeresen INR értékét (2-3 között kell lennie)

- tartsa be a diétás szabályokat (K vitamin tartalmú ételek)

- minden nap ugyanabban az időpontban vegye be a tablettát

- azonnal jelezze orvosának, ha bármilyen okból új gyógyszert kezd szedni vagy valamelyik eddig szedett gyógyszerét abbahagyja, mert ekkor soron kívüli INR ellenőrzésre van szüksége!

- a kezelési idő alatt fellépő nagyobb hasmenés esetén szintén soron kívüli INR ellenőrzésre van szüksége!

- a kezelés alatt ne kezdjen fogyókúrát, mert ez felboríthatja a már beállított INR szintet

- gondolja át, hogy családjában (szülei, nagyszülei, testvérei) fordult-e elő tromboembóliás megbetegedés. Ha igen, erről feltétlen számoljon be kezelőorvosának!

A grádiens kompressziós harisnya (nem gumiharisnya!) viselése szintén nagyon fontos, elsősorban az ún. post trombotikus tünetegyüttes megelőzésére. Az is nagyon fontos, hogy ezt helyesen használja, úgy, mint Ön is írta: „reggel még az ágyban felhúzom a harisnyát”.

A lábdagadást valóban okozhatják a benne lévő csavarok – még trombózis nélkül is. De a trombózis okozta károsodott keringés is okozhat lábdagadást. A trombózis kezelésekor cél a trombus növekedésének, ill. az újabb trombus kialakulásának megakadályozása. Ehhez a véralvadásgátló gyógyszerek adásán kívül szükséges a megfelelő vénás keringés biztosítása.   Ezért a beteget minél előbb felkeltik az ágyból, mobilizálják, mert az aktív izommunka segíti a vénákban a vér keringését. Ugyanakkor ez a mozgás nem lehet megterhelő a törött és műtött bokája számára. Tehát egyensúlyt kell találnia a napi többszöri, nem megerőltető mozgás és pihenési szakaszok között. Leveléből úgy érzem, hogy ez sikerült is.

Kérdezi, mikor gondolhatja, hogy végre meggyógyult.  Mivel nem utalt arra, hogy családjában többször is előfordult volna tromboembóliás megbetegedés, ezért feltételezem, hogy ez a probléma nem áll fenn. Ebben az esetben a trombózis kialakulásának oka egyszeri eset – a bokasérülés következménye. Amikor eltávolították a csavarokat, amikor már nem kell szednie a véralvadásgátló tablettákat és megfelelően tudja használni a lábát – akkor végleg meggyógyult. Valószínűleg ehhez még kis türelemre van szüksége, de bízzon benne, ez is eljön. Üdvözlettel: Dr. Czikkely Rózsa