A trombózissal küzdő betegek elsődleges gondja a megfelelő étrend kialakítása. Hogy miért, ennek magyarázatát kezdjük az elején! (Előre szólunk, az illusztrációkon csupa mértékkel fogyasztható élelmiszer szerepel.)
A K-vitamin a véralvadáshoz szükséges egyik fehérje, a prothrombin képződéséhez kell. K-vitamin hiányában nem képződik kellő mennyiségű prothrombin, így a véralvadás is gátolt lesz, azaz vérzékenység alakul ki. Azért ennyire fontos ez a kérdés, mert a legtöbb trombózisos beteg Syncumart szed, ez a gyógyszer pedig nagyban gátolja a K-vitamin hatását, azaz csökkenti a véralvadási képességet.
K-vitamin nagyrészt a zöldségfélékben van, ezért fontos, hogy tartsuk a megfelelő diétát, és egyszerre ne fogyasszunk túl sok zöldségfélét, mert azzal összezavarjuk a Syncumar hatását, és túlzásba visszük a „vérhígítást”. A cél inkább az, hogy egyenletesen adjuk meg a szervezetnek ezt a tápanyagot, hogy az a már beállított véralvadásgátló hatását ne befolyásolja.
Egyszer már foglalkoztunk a helyes diéta fontosságával, részletesen leírtuk ezt a hatásmechanizmust is, most viszont következzen egy pontos felsorolás arról, melyik zöldségnek mennyi a K-vitamin tartalma. A felsorolás alapján könnyebben állíthatjuk össze a helyes étrendet. Nem árt az elején mindig ellenőriznünk az értékeket, hogy aztán akár már a piacon megtervezhessük a hétvégi menüt úgy, hogy megfeleljünk az ideális K-vitamin bevitelnek.
A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél), ugyanis a leveles növényekben található belőle a legtöbb. Két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek. Az ember K-vitamin szükségletét felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin. A táplálékkal bevitt K-vitamin 10-70 százaléka szívódik csak fel.
Zöldségek és gyümölcsök K-vitamin tartalma (microgramm/100 gramm) |
ananász | 1 | zöldborsó | 50 |
gomba | 1 | karfiol | 50 |
görögdinnye | 1 | uborka | 75 |
sárgadinnye | 1 | spenót | 120 |
mangó | 1 | petrezselyem | 125 |
burgonya | 3 | vöröskáposzta | 125 |
alma | 5 | fehérkáposzta | 200 |
paradicsom | 5 | fejes saláta | 129 |
szőlő | 5 | kelkáposzta | 200 |
őszibarack | 5 | brokkoli | 200 |
szilva | 5 | répafélék | 650 |
zöldbab | 14 | szamóca | 670 |
tarkabab | 50 |
|
|
Segítség a legjobb étrend kialakításához!
A zöldségeken kívül egyéb élelmiszerek is magas K-vitamin tartalommal rendelkeznek, ezért most nézzünk meg egy másik rendszerezést! Az ennivalók 3 csoportba sorolhatók aszerint, hogy mennyire befolyásolják a Syncumar hatását. Vannak, amelyek mérsékelten csökkentik a hatását, néhány élelmiszer viszont nagyon. Ezek alapján egyes élelmiszereket korlátlanul, másokat szokásos mennyiségben ajánlott fogyasztani - vagy éppen kerülni kell.
Nem befolyásolja a Syncumar hatását a hús, a hal, az oliva, a tej, a sajt, a burgonya, a rizs, a kenyér és a tészta. (K-vitamin tartalom: 0,01 mg/100g alatt)
Ezekből - ha más betegség miatt nem diétázunk - bármilyen mennyiséget elfogyaszthatunk. Tészták közül a durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készültet válasszuk.
Mérsékelten csökkenti a Syncumar hatását az alma, a narancs, a répafélék, a paprika, a póréhagyma, a hagyma, a zeller, a kukorica, a spárga, a kapor, a petrezselyem, a zöldbab, az uborka, a gomba, a vaj és az étolaj. (K-vitamin tartalom: 0,01-0,1 mg/100g)
Ezeket szokásos mennyiségben fogyaszthatjuk. Tízóraira például akár minden nap megehetünk egy almát, vagy a sárgarépát is bátran elfogyaszthatjuk. Vajat és olajat nyugodtan használhatunk az ételkészítéshez, ám lehetőleg minél kisebb mennyiségben.
Kifejezetten csökkenti a Syncumar hatását a máj, a tojás, az eper, a málna, az avokádó, a paradicsom, a paprika, a saláta, a spenót, a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol, a szójabab, a málna, a szamóca és a zöld tea. (K-vitamin tartalom: 0,1-0,6 mg/100g)
Ezeket az élelmiszereket kis mennyiségben fogyasszuk! Tehát nem tilos semmi, de a napi 10 dkg-ot ne lépjük túl. A bevitel lehetőleg egyenletes legyen. A felsorolt zöldségek önálló köretként nem fogyaszthatók, viszont a belőlük készülő leves vagy 10 dkg-nyi saláta igen. Tojást önálló ételként ne együnk, kerüljük a rántottát, a tükörtojást. Zöld tea helyett kevés fekete teát vagy gyümölcsteát igyunk, esetleg különféle gyógynövényteákat is beiktathatunk helyette, ilyen a kamilla, a csipkebogyó, a citromfű, a hársfavirág vagy a borsmenta.
További segítség: összefoglaló táblázat az egyes élelmiszerek vitamintartalmáról ITT!
