Ma a véralvadásgátlót szedő betegek legalább negyven százalékát rosszul kezelik, azaz túl sok, vagy túl kevés alvadáscsökkentőt, szaknevén kumarin-t kapnak – hívta fel a figyelmet egyik előadásában Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságnak főtitkára. Tekintve, hogy a magyar lakosság körülbelül öt-hat százalékát kezelik valamilyen alvadásgátlóval, ez azt jelenti, hogy több százezer betegnek rosszul beállított az úgynevezett INR szintje, amely a vér alvadékonyságának, prothrombin értékének a kimutatására szolgál.

A teljes lakosság érintett lehet

Dr. Szklenárik György háziorvos szerint a véralvadásgátlók szedésével járó veszélyek mindennapos problémát jelentenek a rendelőjében megforduló betegeknél. „Az elhízás, az alkoholizmus, a daganatos betegségek, a terhesség, de még a fogorvosi beavatkozások esetén is jelen van bizonyos trombózisveszély, amelynek előfordulását véralvadásgátló szedésével próbáljuk csökkenteni. A beteg életkorának előrehaladtával egyre többször kerül elő ez a kérdés, ám érdemes tudni, hogy például a bármely korosztályt érintő, szintén véralvadásgátló szedését megkívánó pitvarfibrilláció a lakosság 1-2 százalékánál mutatható ki, vagyis elmondhatjuk: a véralvadási gondok nagyjából a teljes lakosságot érintik.” A háziorvos szerint akár szezonális jelleggel is előfordulhatnak trombózisos esetek, amelyek kivédésére ma Magyarországon elsősorban Syncumart írnak fel a betegeknek.

Egy szem Aspirin is boríthatja a terápiát

A XI. kerületi körzetben összesen 1300 beteg jár Szklenárik doktorhoz, és mint mondja, különböző okok miatt 30-40 betege szorul véralvadásgátló szedésére, közülük a legfiatalabb huszonhat, a legidősebb pedig nyolcvannégy éves. A háziorvos szerint a megfelelő Syncumar adag beállítása nem egyszerű, mert ilyenkor a vér prothrombin szintjének ideális elérése a cél, az pedig még a beteg étkezésével és különböző táplálék-kiegészítők bevitelével is kapcsolatban áll. „A táplálék-kiegészítők teljesen ártalmatlannak tűnnek, pedig könnyedén felboríthatják az egyensúlyt. Ilyenkor tudnom kell, mi egyebet vesz be a beteg, hogy a beállítást módosítani tudjam” – mondja a doktor, és hozzáteszi, hogy még a sokat reklámozott Aspirin is jócskán átírhatja a véralvadásgátlók hatását.

Vérnyomást, cukrot, INR-t mérek!

Az volna a megfelelő, ha a már Syncumar-ra beállított betegek INR értékét havonta ellenőriznék. Ennél sokkal sűrűbben nézhetnék viszont azoknál, akiknél a terápia csak most kezdődik, akik nem alkalmazzák még a megfelelő diétát, és a beszedett dózis meghatározása sem végleges. Úgy tűnik, egy „minilabor” igazán jól jönne a háziorvosoknak. „ A kumarin származékok, amilyen a Syncumar is, nem hatnak egyformán mindenkire, ezért mindenképpen sokat segítene a rendszeresebb mérés. Jelenleg a laborba elküldött beteg adatai akár csak napok múlva jutnak el hozzám, ez alatt az INR érték sokat változhat, nekem pedig az a feladatom, hogy kitaláljam, mi használ a betegnek. Egyfajta hazárdírozás folyik, amit meg lehetne szüntetni azzal, ha a rendelőben volna egy gyors mérésre alkalmas eszköz, amivel azonnal meg tudnám nézni, éppen hogy áll a beteg INR-je” – teszi hozzá Szklenárik György.

Az ötlet megvalósítása egyáltalán nem lehetetlen, az orvosi műszerek piacán külföldön már ismert egy cukorszint-mérőhöz hasonló eszköz, amely laboratóriumi környezeten kívül is alkalmas egy azonnali INR-teszt elvégzésére. A kérdés csak az, hogy a magyar egészségügy és a társadalombiztosítás nyitott-e arra, hogy egy ilyen segédeszköz akár a háziorvosi rendelőkben elérhető legyen.