Még júliusban foglalkoztunk a sportbalesetek után bekövetkező trombózissal. Akkor inkább a szabadidős sportolásról esett szó, azonban a véralvadási problémák és a trombusképződés a profi sportolók körében sem ismeretlen. Az ő esetükben ráadásul nem lehet csak úgy meggyógyulni, kilábalni a betegségből, hiszen egy-egy hosszabb kihagyás a sportoló karrierjébe kerülhet, vagy akár örökre fel kell hagyni az intenzív sportolással. Összegyűjtöttünk néhány esetet az elmúlt két évből, és a következő bejegyzésekben ezekkel foglalkozunk.

Egy gyorsan diagnosztizált trombus

A Pick-Szeged csapatorvosa először nem gondolta, hogy ekkora a baj, azonban Krivokapics Miloradnak mélyvénás trombózisa lett a 2010-es szezon egyik legfontosabb mérkőzésén, az áprilisi kupadöntőben. Műteni nem kellett, de a szezonban már nem kézilabdázhatott. A csapat orvosa a vizsgálatok után elmondta, hogy a játékos lábában az izom körül futó érben alakulhatott ki egy vérrög, amit szerencsére időben észrevettek, így nem lett komolyabb baj. A válogatott kézilabdázó gyógyulása után visszatérhetett a pályára, ám a gyógyulási folyamat elég hosszan, két hónapnál is tovább húzódott.

„A két hétig tartó teljes ágynyugalomnak már vége, és nem kellett megműteni az lábszáramat” - újságolta júniusban a játékos. „A vérhígító készítményeknek köszönhetően sokat javult, és már nem fáj a lábam. A hétköznapi életben, a közlekedésben már semmi gondom, az orvosok megengedték, hogy egy keveset kerékpározzak, és vízi gyógytornára is járhatok."

Az ultrahang szerint múlófélben volt a trombózis

A női válogatott kézilabdázóit sem kímélte a betegség, ugyanis októberben egy alapember, a csapat székelyudvarhelyi születésű irányítója, Bogdanovics-Orbán Annamária került kórházba, miután trombózist állapítottak meg nála. Szerencsére nem mélyvénás trombózis volt, „csak” egy egyszerűbb változat, de így is heteket töltött kórházban és a lábadozással, a játékos így kényszerült búcsúzni a 2010-es szezontól. A DVSC edzője, Köstner Vilmos a kórházi látogatás után azt nyilatkozta, hogy bár a kézilabdázó jól van, de megviselte a diagnózis, mert egy ilyen betegség nemcsak sportolóként, hanem civil emberként is ijesztő és megdöbbentő."

Ahogy Bogdanovics elmesélte, egy hétig erős fájdalmai voltak a vádlijában, amelyek semmilyen kezelésre nem akartak enyhülni. „A vasárnapi Bajnokok Ligája-meccsen is fájdalomcsillapítóval és izomlazítóval léptem pályára. A kellemetlenség a hét elejére sem csökkent, ezért ultrahangos vizsgálatot végeztek rajtam, ami után kiderült, hogy trombózisos a lábam. Utólag döbbentem rá, milyen komoly volt a baj, és nagyon megijedtem, mert eszembe jutott, hogy sokkal rosszabbul is alakulhatott volna.”