A létrehozók reményei szerint nem gördítenek szándékosan bürokratikus akadályokat a készülék engedélyeztetése elé, ellenkező esetben a világszabadalmat kénytelenek lennének más ország termékeként forgalomba hozni. Sorozatunk befejező részében Antal József, a Diagon Kft. kutatási és fejlesztési igazgatója beszél a fejlesztés részleteiről. (Sorozatunk első, második, harmadik és negyedik része itt >>)

A készülék közeli és távoli jövője

"A rendszert úgy szeretnénk kiépíteni, hogy biztonsággal használható self-teszt legyen, ami egy hosszadalmas, előzetes tesztelési periódust igényel, és egy még elhúzódóbb engedélyeztetést. Ehhez megvan a szabadalom a mintavételre és a reagens adagolására, de egyelőre a háziorvosi rendelőkbe szánjuk a készüléket” – avat be Antal József a készülékkel kapcsolatos terveikbe. Fontos momentum, hogy a közeli üzemszerű alkalmazáshoz kiképzett személyzet szükséges, akik megtanulják használni a megfelelő pipettákat, vagyis mintha egy labormérést csinálnának, csak éppen minden megvan hozzá a háziorvosi rendelőben, és azonnal megvan az eredmény. Nincs tehát centrifugára szükség, amivel a plazmát és a sejtes állományt szétválasztják, és maximum tíz percen belül megvan az eredmény - még egy nagyon antikoagulált páciensnél is. „Előfordul ugyanis az idős betegeknél, hogy például egyszerre beszedik a heti adagot a Warfarinból, és akkor szinte az elvérzés határára kerülnek. Azért is jó távlatilag ez az önellenőrzési lehetőség, mert az ilyen baleseteket azonnal ki lehet szűrni” – hozza az újabb példát Antal a CoagS hasznosságára.

A készülék tartalmaz majd egy RFID chip-et, amely a gyártási egység összes adatát magába foglalja, beleértve a kalibrációs adatokat is. A doboz tehát annyi mérést tud elvégezni, amennyi a chip-en van, továbbá minden szükséges adatot beolvas a készüléknek.

A véralvadás mérésében sokkal több az információ, mint amennyit most kivesznek belőle. A készülék távlati fejlesztése erre irányul: kinyerni az összes információt, amit csak lehet. Utólag például lehet infarktus lefolyására következtetni, valamint a véralvadási zavar és a diabetes közötti összefüggés vizsgálatára is utalhatnak mérési adatok, de az eljárás alkalmas onkológiai kezelés trombózis kockázatának monitorozására, utánkövetésére, valamint D-dimer mérésre is. Amerikában és Skandináviában a Point of Care D-dimer tesztek már forgalomban vannak, ami persze inkább orvosi alkalmazásban lehet érdekes.”

„A távlati fejlesztési lehetőségek alapja a megtervezésben rejlik. A készüléket úgy alkottuk meg, hogy mindenféle más mérésre is alkalmas legyen. Most INR-t tud mérni, de kiépíthető rajta a fényszórásos és fluoresszenciás mérés is, vagyis egy nagyon rugalmas platformról van szó, amely idővel akár teljes véres kalibrálást is képes lesz elvégezni” – árulja el a kutató, milyen irányban gondolkodnak tovább.

(Vincze Zita)