A bürokratákon múlik, hogy magyar termék lesz-e a magyar találmányból. Kern Józsefet, a Diagon Kft. tulajdonosát kérdeztük az engedélyeztetés nehézségeiről. (Sorozatunk első része itt olvasható >>)
Az engedélyeztetés elhúzódása mindent felülírhat
„Ha elhúzódik az engedélyeztetés, akkor két lehetőségünk van. Az egyik, hogy tovább folytatjuk a küzdelmet a hivatalokkal, legalábbis a törvényes határidők betartásáért. Ez pedig csak a nyilvánosságon keresztül lehet. Egy magyar termék fontos az országnak, rengeteg pozitív visszajelzést kaptam, de ugyanilyen fontos, hogy mielőbb forgalomba kerüljön és felhasználók hozzájussanak. Magyarországon nem volna szabad azt a célt kitűzni, hogy a magyar szürkeállomány külföldre menjen, és Amerikában, Németországban vagy Angliában hasznosítsa a tudását. Inkább azt kellene elérni, hogy itthon maradjon, 
itthon fejlesszünk ki olyan termékeket, mutassunk fel olyan kutatási eredményeket, amelyek a nemzetközi szinten eladható high-tech-et képviselik. Aztán a nemzetközi szinten versenyképes magyar cégek vigyék külföldre ezeket a termékeket, adják el, és hozzák haza a hasznát, mert itt van munkaerő, itt foglalkoztatunk és adózunk, itt fejlesztünk, innen terjesztjük az ország jó hírnevét” – mondja Kern József, és kiemeli, hogy mindezzel szemben úgy tűnik, hogy egy állami szervezet általuk értelmezhetetlen okok miatt mindent megtesz, hogy akadályozza a magyar ipar ez irányú érvényesülését. Hozzá kell tenni: komoly üzletről beszélünk, ahol sok érdek megjelenik, és persze a konkurencia minden eszközzel megpróbálja érvényesíteni a sajátjait. „A hivatalnak viszont az a dolga, hogy versenysemleges legyen” – erősíti meg álláspontját a Diagon Kft. tulajdonosa.
Akár el is vihetik az országból?
A hivatalos utat egyébként két lépésben tervezik végigjárni: előbb a teljes vérből és citrátos vérből történő vizsgálat engedélyeztetését szeretnék, illetve a szükséges etikai papírok megszerzése a cél. Január végén pedig mindent beadnak és azután kiderül, a hivatal mennyire húzza el a folyamatot, a siker nem rajtuk múlik. Kern hozzáteszi, hogy a készülék iránti érdeklődés máris óriási, nagy piaci igény mutatkozik: az Egyesült Államokból, Kínából, Ausztráliából és még a távoli Új-Kaledóniából is megkeresték a céget a készülékkel kapcsolatban.
Amennyiben viszont nem boldogulnak a hivatali útvesztőben, külföldre viszik a készüléket. „Ha az engedélyeztetési folyamat végképp lelassul, akkor van egy másik megoldásunk: kénytelenek leszünk azt mondani, hogy bár magyar szellemi termékről beszélünk, mégsem magyar termékként jelenünk meg vele a világpiacon. Lehet például osztrák vagy német, de ez már azon szervek vezetőinek felelőssége, akik pozíciójuknál fogva a döntésben részt vesznek” – vetíti előre a másik lehetőséget. „Régebben engedélyeztettünk már Ausztriában egyéb terméket, ott gyorsan és jól szervezetten ment minden, Németországhoz hasonlóan egy hónapon belül elkészült a hivatalos engedély, de még Oroszországban is 3-6 hónap alatt megszerezhető a szükséges jóváhagyás. A nagy országokban - Kínában vagy Brazíliában - a hazai cégeknek lejt a pálya, külföldieknek viszont ellenkezőleg, azaz minden ország máshogy jár el.”
(Vincze Zita)
