A lakosság jelentős része - főként az ötven év felettiek - folyamatosan, vagy időnként antikoaguláns kezelést (köznyelvben vérhígító kezelést) kap. Az antikoaguláns kezelés hatékonyan tudja meggátolni bizonyos kóros állapotok, megbetegedések, komplikációk kialakulását, azonban a rosszul végzett kezelés komolyan károsíthatja a szervezetet, illetve súlyos komplikációkat, halált is okozhat.
Az elmúlt évek tapasztalata felveti, hogy nagyon lényeges ennek a terápiának a folyamatos ellenőrzése, mivel az esetek jelentős részében a bevitt gyógyszer nem biztosítja a kellő mértékű hatást.
A vizsgálatból kiderült, hogy az összes vizsgált és standardizált klinikai tanulmányban statisztikailag jelentős mértékben csökkent az antikoagnuláns kezelt betegek halálozása akkor, ha ők maguk vagy hozzátartozójuk, illetve a háziorvosuk a betegágy mellett INR meghatározást végzett, és ez alapján követte és módosította a kezelést. Ugyancsak csökkent a nagyobb vérzéses események száma, a vérzések mértéke és a vérzés ideje a betegágy melletti ellenőrzést végző személyeknél a többi kezelt beteghez képest. Napjainkban gyakorlatilag egyetlen gyártó által elkészített, a kilencvenes évek elején fejlesztett betegágy melletti koagulométer (INR mérő) az egyetlen ténylegesen elérhető eszköz Magyarországon, amely alkalmas arra, hogy a beteg vagy hozzátartozója folyamatos INR-ellenőrzést végezzen Az eszköz ára, illetve a meghatározásra alkalmas „csík” ára miatt ez a lehetőség széles körben nem terjedt el. Ritka és kevés kivétel ismert, ahol a beteg vagy egy magán egészségügyi szolgáltató ezt az eszközt rendszeresen használja. Az átlag magyarnak egyelőre így ez nem megoldás, de a nyugat-európai országokban ennél már jóval kifinomultabb módszerek léteznek a betegágy melletti INR-mérésre és elterjedtek a háziorvosi minilaborok is. Az egészségügy és a gyógyszerpiac számos szereplőjének érdeke lenne a rendszeres mérési gyakorlat kialakítása, mert ez javítaná a gyógyszerszedéssel kapcsolatos mutatókat, a hatékonyságot. Mindezzel növekedne az egy betegre eső gyógyszerfogyasztás, de közben csökkenne a beépített egészségügyi berendezések (műbillentyű, tartós vénás kanül, stb.) kapcsán kialakult szövődmények száma. Összességében bizonyított következtetés, hogy a betegágy melletti megfigyeléssel ellenőrzött antikoaguláns kezelés sokkal jobb eredményeket adott, mint a hagyományos laboratóriumi vizsgálattal követett betegek esetében. A beteg önellenőrzése tehát mindenképpen követendő eljárás a trombózisok és vérzések megelőzésében!
A közelmúltban már egy kutatásban is részletesen megvizsgálták, hogy az antikoaguláns kezelés ágy melletti (otthoni) ellenőrzésének van-e pozitív hozadéka a halálozási és egyéb komplikációs adatokra nézve. (Garcia-Alamino JM, Ward AM, Alonso-Coello P, Perera R, Bankhead C, Fitzmaurice D, Heneghan CJ. Self-monitoring and self-management of oral anticoagulation. Cochrane Database of Systematic Reviews 2010, Issue 4. Art. No.: CD003839. DOI: 10.1002/14651858.CD003839.pub2.)
