Tisztelt Doktornő!

A segítségét és egyben a véleményét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Rövid történetem: 42 éves nő vagyok, 2004-ben egy művi abortusz után baloldali kismedence és felsőlábszári mélyvénás trombózist kaptam. 1995-ben szültem, akkor nem történt semmi ehhez hasonló. Genetikai vizsgálatom pozitív eredményt hozott a családban női ágon, amelynek eredménye: MTHFR C677T MUTÁCIÓ HETEROZIGOTA

2007-ben ismét trombózist kaptam, ugyanazon oldalon az alsó lábszárban Sycumar szedése mellett. Jelenleg Marfarint szedek (5 mg-ot) és az INR szintem 2,5; 2,3; 2,1 értékeket mutat általában. (Gondolom ez nagyban függ az elfogyasztott ételektől.) Problémamentesnek mondhatom magam.

Tavaly méheltávolítást végeztek nálam és semmilyen következménye nem volt.

A kérdésem az, hogy a nyáron egy hosszabb repülőutat terveznék (több átszállással, az út teljes hossza 12 óra, az átszállások között általában 2-5 óra szárazföldi tartózkodás van),  megfelelő véralvadási szinttel részt vehetek-e az utazáson, és van-e valami fontos tennivalóm az út alatt, kell-e valami védőkötés vagy esetleg szorítóharisnya? Válaszát előre is megköszönve: Sz. Ildikó

Kedves Ildikó!

Magyarországon az  MTHFR enzim C677T  mutációját  homozigóta formában  hordozók átlag gyakorisága 11 százalék, a heterozigótáké 45 százalék körül van. A csökkent enzimműködésnek elsősorban  terhesség esetén van jelentősége, a magzat  fejlődésében. A mutáció hatása kivédhető a terhesség előtt és az első trimeszterben alkalmazott folsav pótlással. Tehát emiatt nem kell aggódnia, ez a genetikai rendellenesség nem jelent veszélyeztetést a repülőút során.

Akinek a kórelőzményében trombózis már előfordult, az fokozottan veszélyeztetett újabb trombózis kialakulására. Amennyiben több hajlamosító tényező van jelen, azok hatása nem csak egyszerűen összeadódik, hanem a különböző hajlamosító tényezők sokszorozzák egymás hatását. A repülőút is ilyen hajlamosító tényező.

Az Ön vélralvadásgátló kezelése jól van beállítva, INR értékei megfelelőek. A repülőút azonban fokozott trombózis rizikót jelent. Ilyen esetekben indokolt lehet a tablettás kezelést az utazás idejére átmenetileg injekciós LMWH kezelésre átállítani. Ezt kezelőorvosával kell megbeszélnie. Amennyiben étrendje az új környezetben K vitamin bevitelben lényegesen változna, ilyen  szempontból is biztonságosabb lenne, ha a távollét alatt nem K vitamin antagonista Marfarin kezelésben részesülne.

Mindenképp javasolt az utazás tartamára kompresszió grádiens harisnya viselése, a gépen megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (nem alkoholos), és a láb izomzatának időnkénti mozgatása a vénás pangás csökkentése érdekében.

Üdvözlettel: Dr. Czikkely Rózsa