Egy parányi készülék, amely pont úgy működik, mint a nagy laborgépek – A bürokratákon múlik, magyar termék lesz-e a magyar találmányból
Decemberben a Diagon Kft-nél jártunk, és elbeszélgettünk Kern József tulajdonossal, valamint Antal Józseffel, aki vezető kutatóként a CoagS kifejlesztésén dolgozott. Az általános tudnivalóktól a tudományos részletekig mindenről szó esett, amelyet most egy sorozatban mutatunk be az olvasóknak.
Németországban, a világ legnagyobb szakvásárán mutatkozott be tavaly novemberben a CoagS INR-mérő készülék, amely várhatóan alapjaiban változtatja meg az antikoagulációs terápia alatt álló betegek kezelését és mindennapi életét, valamint az összes olyan véralvadási problémán alapuló betegség gyógyítását, amely folyamatos ellenőrzést igényel. A Diagon Kft. által kifejlesztett magyar találmány jelenleg a hazai engedélyeztetési eljárás útvesztőjében kering. A létrehozók reményei szerint nem gördítenek szándékosan bürokratikus akadályokat elé, ellenkező esetben a világszabadalmat kénytelenek lennének más ország termékeként forgalomba hozni. Kern Józsefet, a Diagon Kft. tulajdonosát, valamint Antal József kutatási és fejlesztési igazgatót kérdeztük a fejlesztés részleteiről, a készülék működéséről és jövőjéről.
A CoagS egy olyan rendszer, amellyel a véralvadás egyik legfontosabb paraméterét, az INR-t lehet megmérni, azaz egy speciális protrombin szintet. A készülék a mintavevőből, a reagensekből és a mérőegységből áll. Előnye és újdonsága az összes többivel szemben az, hogy ez egy direkt meghatározó rendszer, vagyis ugyanolyan elven méri az INR értéket, mint a nagy, laboratóriumi automaták. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ott helyben, egyetlen csepp vérből képes a mérésre, míg a labor automaták vérplazmából dolgoznak. (A laboratóriumi eljárás előtt a vénás vért egy citrátos, koagulációt gátló csőbe veszik le, így a vér nem alvad meg a laboratóriumba szállításig. Ott aztán a vért centrifugálják, és így válik külön a vérplazma, az alakos elemek pedig kiszűrődnek. Hagyományosan ebből a megmaradt plazmából határozzák meg az INR szintet.)
Bármilyen vérrel használható„A mi készülékünkhöz hasonlóan vannak mások is, amelyek egy csepp vérből képesek meghatározni az INR-t, de én azokat indirektnek nevezem, mert nem közvetlen fotometriás értéken mérnek, hanem valamilyen egyéb, elektrokémiai vagy immunkromatográfiás módszerrel próbálnak eredményt kimutatni” – mutatja be Kern József a vadonatúj eszközt. „Ezeknek a mérőknek közös tulajdonsága, hogy citrátos vérből vagy plazmából nem tudnak dolgozni, míg a mi készülékünk ujjbegy vérből, teljes vérből, citrátos vérből és plazmából is képes meghatározni az INR értéket, tehát közvetlen összehasonlítható eredményt ad a laboratóriumi adatokkal. Nem beszélve arról, hogy egy új elektronikai lehetőségeket kihasználó készülékről van szó.” Az alapos ismertetésből megtudjuk, hogy igen sokrétű lehet a felhasználása: szűrővizsgálatokra, repüléssel járó megterhelés ellenőrzésére, fogamzásgátló rendszeres szedésekor, dohányosok, elhízottak, ülő munkát végzők szűrésére, valamint idős korban, azaz a felsorolt összes kockázati tényező fennállásakor kiválóan alkalmazható. Sérült, sebesült beteg esetén pedig már a mentőben meg lehet határozni az INR értéket a készülék segítségével.
„A hazai egészségügy szereplőit is gondolkodásra késztetheti”
A CoagS önellenőrzésre is alkalmas, mert a véralvadásgátló kezelés alatt álló beteg otthon is megmérheti vele az INR szintjét, így ha eltérés mutatkozik a normálistól, akkor rögtön jelezheti azt orvosának. „A beteg csak megböki az ujját, odatartja a készülék kapilláris gyűjtőjét, belenyomja a puffert, majd rátolja a készülék tetejét és mérhet is. A kalibrációs adatokat nem kell bevinni külön a gépbe, mert egy beépített adathordozó chipről a készülék automatikusan betölt mindent magától” – részletezi tovább az előnyöket Kern József. Hozzáteszi, hogy világszerte és itthon is magas a véralvadásos betegek száma, akiknek az életvitelén sokat javíthatna a CoagS. „Azt szeretném, ha a betegek legnagyobb hasznára válna. Sokan egész életükön át tartó gyógyszerszedésre vannak ítélve, amelyhez rendszeres monitorozás szükséges. Gyakran a dozírozás heteket, hónapokat csúszhat, hiszen várólisták vannak már a laborokban is. A készülék ezeket a kényelmetlenségeket csökkentheti, mérsékelheti az utazási költségeket, a munkaerő kiesést, továbbá az akadályoztatásból adódó szövődmények száma is alacsonyabb lehet a véralvadásgátló kezelés alatt álló betegeknél. Erre vonatkozóan készültek már amerikai kutatások: a költségekben komoly megtakarítást lehet elérni, a szövődmények csökkennek, az eredmények egészen megdöbbentőek, és ez a hazai egészségügy szereplőit is gondolkodásra késztetheti. Árában hasonló, mint a biztosító által fizetett laboratóriumi módszer, viszont a másik oldalt vizsgálva a hozadéki értéke, a szövődmények és a gyógyszerhasználat tekintetében jelentős a gazdasági és egészségügyi hatása.”
Kern József szerint az elterjedés legfontosabb kritériuma kétségtelenül a készülék ára, ezért célszerű mindenkinek megfizethető árszintet meghatározni. „Úgy gondolom, egy teszt árának olcsóbbnak kell lennie, mint egy doboz cigaretta, hiszen hetente-havonta egy cigi árát mindenki elkölthet az egészségére. A célunk az, hogy a készülék is olcsóbb legyen a vetélytársakénál, így előbb a háziorvosok, majd a betegek is meg tudják vásárolni önellenőrzésre. Az ár nem lehet akadálya a széleskörű elterjedésnek” – teszi hozzá bizakodóan, majd kiderül, hogy a készülék további funkciókkal is bővíthető. „A CoagS több irányú fejlesztési lehetőségén dolgozunk. Az egyik ilyen az elektronikai vonal, amikor az adatokat a gép már automatikusan továbbítani tudja a kezelőorvos számítógépére vagy telefonjára. De van egy új kutatási terület is, egy új irány, amely reményeink szerint a tavasz szenzációja lesz, mert ilyen még sehol a világon nincs. Erről azonban csak a kísérletek befejezése után, az eredmények birtokában szeretnék beszélni.”
(Vincze Zita)