Az utóbbi hetekben több rádió- és tévéműsorban is szó esett a trombózisról. Az Info Rádióban elhangzott interjút már korábban feltettük írásban is a blogra, azóta viszont láthattuk Dr. Czikkely Rózsát a Duna TV-ben is (Internet Explorerben nézhető meg). Most pedig összefoglaljuk, melyek voltak a legfontosabb kérdések a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elhangzott programból, amely szintén a trombózissal foglalkozott. (2011. október 21-én.)

A műsorvezető ismertette az összes rizikófaktort, ennek a betegségnek a „sunyi” jellegét, beszéltek betegek a saját tapasztalataikról, illetve szakemberek arról, hogy ők miként találkoznak a trombózissal, és milyen megoldásokat látnak a jelenleg alkalmazottak helyett, hogy a betegséget leíró statisztikák javulást mutassanak.

Mindent megtesz azért, hogy ne legyen veszélyben? – hangzott el a műsorvezető indító kérdése, és nem is gondolnánk, hogy mi is sokat tehetünk saját egészségünk megóvásáért, a trombózis elkerüléséért.

Nehezen ismerhető fel

Az első megkérdezett 51 éves férfi beteg arról beszélt, hogy nála influenzás megbetegedés után kezdődött a problémája. „Megállapították, hogy mélyvénás trombózis után tüdőembóliát kaptam. Egy napon át életveszélyben voltam, csak akkor derült ki, mekkora a baj. De nem gondoltam volna, azaz nagyon későn fordultam orvoshoz.” A férfi egyébként egészséges életet él, nem dohányzik, viszont napi 10-12 órán át végzett ülő munkát a betegségét megelőzően. Azaz a betegség kialakulásában az influenza utáni fekvés és a megelőző mozgásszegény életmód is hozzájárult az embólia kialakulásához. Pedig korábban elment vérsűrűség vizsgálatra is, mert munkája miatt rendszeresen járt ellenőrzésre, de az eredmény tűréshatáron belüli volt. A prevenció nagyon fontos lett volna, és úgy érzi, nem ment elég gyakran ellenőriztetni az INR-értékét.

Amint olvasóink már jól tudják, a veszélyeztetett állapotok között szerepel a hajlam, az elhízás, a dohányzás, a fogamzásgátló szedése, az ülőmunka, a repülés és az idős kor is.

Adrienn mégis 29 évesen, aktív sportolóként került az intenzív osztályra. „Kétnapos ülő munka után egyszerűen összeestem a munkahelyemen, mentő vitt el, de az intenzíves orvos átlátta a problémát, mégis azt mondták, hogy nem biztos, hogy megérem a reggelt.” Az aktív sportoló hölgynél genetikai problémák álltak a háttérben. Mégis bizakodó volt, mert ahogy a riportban elmondta, egy 19 éves fiú is ott volt az intenzíven, akinek a karjában alakult ki trombózis, vagyis megértette, a fiatal kora ellenére ő is veszélybe kerülhet, de meg kell tenni mindent a gyógyulásért. Sajnos édesapjánál szintén ez a betegség alakult ki, de nála egy hétig nem ismerték fel a trombózist, nem vették észre, ám végül egy Doppler-vizsgálat derítette ki, hogy a pontos diagnózis nála is trombózis.

Az angliai rendszer jó példa lehet

Bezzegh Attila laborvezető, aki már blogunkban is válaszolt olvasói kérdésre és a trombózis szakértőjeként ismerjük, a következőket mondta a műsorban: „A lakosság 5-6 százalékát kezelik véralvadási problémával Magyarországon. A betegség kulcsa az INR-szint ellenőrzése, melynek elvégzéséhez szükséges mérőműszerek megfelelő tb-támogatásának hazai megoldására jó példa lehet az angliai. Ott 5-10 háziorvos közösséget alkot, és kineveznek maguk közül egyvalakit véralvadásgátló monitorizáló orvosnak. A körzetekben lévő betegek rendszeres vizsgálatát így ott végzik el. Ellenőrzik, hogy az adott gyógyszeradag megfelelő-e, és az eredmények fényében módosítják a kezelést.” Mindez itthon is kivitelezhető, de a távolabbi cél azonban az lenne, ha a betegek saját maguknak is meg tudnának venni egy ilyen készüléket az otthoni vizsgálat elvégzéséhez – mondta Bezzegh Attila.

A háziorvosnak fontos szerep jut

Fekete Mátyás országos labor-szakfelügyelő főorvos is bekapcsolódott a műsorba és megerősítette, hogy nemzetközi statisztikai adatok szerint a 15 évesnél fiatalabb korosztályban százezer lakosra 5 trombózis jut átlagosan. A 80 év felettieknél már 4-500 ugyanez az érték, ami döbbenetes sokszorozódást mutat a kor előre haladtával. Mint elmondta, szerzett és vele született módon is elszenvedhetjük ezt a betegséget, azaz gyakorlatilag mindannyian ki vagyunk téve a trombózis veszélyének.

Komáromi Zoltán háziorvos szerint nekik fontos szerepük lehet a betegségben, hiszen a beteg viszonylag tünetszegényen kerül életveszélyes állapotba. „Néha például egy bokahúzódás is kiváltja a az akár végzetes trombus elindulását, a beteg pedig ezt összekapcsolja magában, sokszor így nem tulajdonít jelentőséget az elváltozásnak vagy fájdalomnak, így kerülhet abba az állapotba, hogy csak azonnali orvosi segítség mentheti meg az életét. Tálcán viszi az orvosnak a téves diagnózist. De a műtéti beavatkozások után is növekszik a veszély, így a beteget előre fel kell készíteni, hogy a felajánlott heparin származékot fogadja el, ezzel megelőzhető a trombózis, akár saját magának is adagolhatja a beteg. De a folyamatosan véralvadásgátló szereket szedő betegnek az ellenőrzése szintén a háziorvos feladata. Az INR-t meghatározó műszer betelepítése a háziorvoshoz kiváló megoldás lenne. Angliában a háziorvos mindezért kap támogatást, míg a magyaroknál ez nincs finanszírozva. Itthon ezért ilyen nehézkes az egész” – tette hozzá a háziorvos a rövid interjúban.

A műsor végén Fekete Mátyás laborfőorvos néhány statisztikai adattal tovább árnyalta a képet: „Magyarországon olyan vizsgálatot, ami az INR-rel kapcsolatos, az elmúlt évben összesen 4,1 milliót végeztek. Összehasonlításként vércukor meghatározásból és vérképből például 8 milliót. Sokszor a protrombin vizsgálatot műtéti előkészítés kapcsán kérik, így a több mint 4 millió vizsgálatból csak 20 százalék a normál, INR-ellenőrzési vizsgálat. Egyébként ma ez a vizsgálat helyben 1000-1200 Ft-ba kerül, a nagyobb laborokban viszont csak 120 Ft.”