A fizikai sérülések sokszor okoznak trombózist és esetleg valamilyen embóliát is, természetesen ez nem törvényszerű, de ezért kapunk megelőzésként "vérhígító" szereket, esetleg saját magunknak adjuk be a lábadozás ideje alatt a megfelelő gyógyszert injekció formájában. Egyik olvasónk bokatörése utáni állapota miatt aggódik, és ezzel kapcsolatban kért segítséget szakértőnktől.
Kedves Doktornő!
Bokatörésem volt 2011 november 23-án (külső-belső boka, szalag szakadás), megműtöttek, 6 hét gipsz, majd január másodikán lekerült a gipsz a lábamról, akkor fogyott el az injekcióm is. Majd kb. két hét múlva kezdett nehézlégzésem lenni, köhögtem, háziorvosom antibiotikumot írt fel, de attól sem lett jobb, végül a barátnőm férje (aki szintén orvos) elmeséltem neki, mi történt, azt mondta, hogy azonnal menjek vissza a kórházba.
Röviden: február 1-én visszamentem és kivizsgáltak, kiderült, hogy a törött lábamban trombózis van. „Kis VPER thrombosis, izomvéna thrombosis” - ez van a zárójelentésemben. Kaptam ismét az injekciót a hasamba és Syncumar tablettát. Hét napig nem kelhettem fel. Most már itthon vagyok, szedem a Syncumar tablettát, és a nehézlégzésemre - ami már sokkal jobb - Theospirex tablettát.A kérdésem az lenne: mikor mondhatom azt, hogy meggyógyultam? Ha kérdeztem, mi a teendőm, csak azt mondták, hogy vigyázzak, ne erőltessem, ha lehet, ne dagadjon a bokám. Kaptam egyébként kompressziós harisnyát, amit hordok. A sebészek szerint viszont még fog dagadni, mivel még vagy 8 csavar benne van.
Tehát reggel még az ágyban felhúzom a harisnyát, napközben fent vagyok, járkálok, ha leülök, akkor fel szoktam tenni a törött lábamat. Kórház előtt már vezettem is, akkor kezdtem gyógytornára járni. Nem tudom, hogy ezeket mikor folytathatom. Ezekre a kérdéseimre szeretnék választ kérni Öntől. Mikor gondolhatom, hogy végre meggyógyultam? Köszönettel: K. Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Az Önéhez hasonló bonyolult bokatörés nagy szövetroncsolódással jár, ugyanígy a helyreállító műtét is. Ezért mind a sérülés, mind a műtét, de a műtét utáni fekvés (immobilizáció) is jelentősen fokozza a trombózis kialakulásának veszélyét.
A törött lábon végzett műtétet és a 6 hét gipszelt periódust egyaránt Heparin alvadásgátló kezelés védelmében töltötte - erre utal levelében, hogy a gipsz levételekor fogyott el az injekció. Ezért valószínűnek tartom, hogy a trombózis a heparinos véralvadásgátló kezelés abbahagyása után (a gipsz levétele után) keletkezett. Az ilyen előzmény után fellépő nehézlégzés és köhögés felveti a tüdőembólia gyanúját is.
Bölcs tanács volt barátnője orvos férjétől, hogy visszaküldte a kórházba! Azt gondolom, hogy az újabb kórházi kezelés során kapott Heparin injekciókkal, majd az orális véralvadásgátló (Syncumar) kezelésre való áttéréssel megfelelő ellátásban részesül. Mivel felmerül a gyanú, hogy a nehézlégzést és köhögést esetleg kisebb tüdőembólia okozta, érdemes a Syncumar kezelést 6 hónapig folytatni. A kezelés befejezéséről kezelőorvosa dönt a megfelelő ellenőrző vizsgálatok eredménye alapján. Ez alatt az idő alatt az Ön feladata elsősorban a kezelés szabályainak betartása:
- ellenőriztesse rendszeresen INR értékét (2-3 között kell lennie)
- tartsa be a diétás szabályokat (K vitamin tartalmú ételek)
- minden nap ugyanabban az időpontban vegye be a tablettát
- azonnal jelezze orvosának, ha bármilyen okból új gyógyszert kezd szedni vagy valamelyik eddig szedett gyógyszerét abbahagyja, mert ekkor soron kívüli INR ellenőrzésre van szüksége!
- a kezelési idő alatt fellépő nagyobb hasmenés esetén szintén soron kívüli INR ellenőrzésre van szüksége!
- a kezelés alatt ne kezdjen fogyókúrát, mert ez felboríthatja a már beállított INR szintet
- gondolja át, hogy családjában (szülei, nagyszülei, testvérei) fordult-e elő tromboembóliás megbetegedés. Ha igen, erről feltétlen számoljon be kezelőorvosának!
A grádiens kompressziós harisnya (nem gumiharisnya!) viselése szintén nagyon fontos, elsősorban az ún. post trombotikus tünetegyüttes megelőzésére. Az is nagyon fontos, hogy ezt helyesen használja, úgy, mint Ön is írta: „reggel még az ágyban felhúzom a harisnyát”.
A lábdagadást valóban okozhatják a benne lévő csavarok – még trombózis nélkül is. De a trombózis okozta károsodott keringés is okozhat lábdagadást. A trombózis kezelésekor cél a trombus növekedésének, ill. az újabb trombus kialakulásának megakadályozása. Ehhez a véralvadásgátló gyógyszerek adásán kívül szükséges a
megfelelő vénás keringés biztosítása. Ezért a beteget minél előbb felkeltik az ágyból, mobilizálják, mert az aktív izommunka segíti a vénákban a vér keringését. Ugyanakkor ez a mozgás nem lehet megterhelő a törött és műtött bokája számára. Tehát egyensúlyt kell találnia a napi többszöri, nem megerőltető mozgás és pihenési szakaszok között. Leveléből úgy érzem, hogy ez sikerült is.
Kérdezi, mikor gondolhatja, hogy végre meggyógyult. Mivel nem utalt arra, hogy családjában többször is előfordult volna tromboembóliás megbetegedés, ezért feltételezem, hogy ez a probléma nem áll fenn. Ebben az esetben a trombózis kialakulásának oka egyszeri eset – a bokasérülés következménye. Amikor eltávolították a csavarokat, amikor már nem kell szednie a véralvadásgátló tablettákat és megfelelően tudja használni a lábát – akkor végleg meggyógyult. Valószínűleg ehhez még kis türelemre van szüksége, de bízzon benne, ez is eljön. Üdvözlettel: Dr. Czikkely Rózsa
Szmogban a dohányosok nagyobb kockázatot vállalnak
Már blogunk 
Kedves Doktornő!
Egy évvel ezelőtt hirtelen (néhány óra) vagy napok alatt alakult ki az ödéma?
Az operáció kulcsa egy apró eszköz
Hólapátolást követően bénult le a jobb oldala annak a fiatalembernek, akit a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Neurológiai és Radiológiai Klinikájára szállítottak. A klinika történetében második alkalommal egy különleges mechanikus beavatkozással távolították el a stroke-ot ("szélütést") okozó vérrögöt az agyából. "Ilyen jellegű beavatkozások Budapesten és Miskolcon voltak már, de Debrecenben február elsején végeztük az elsőt, majd negyedikén éjjel a másodikat" - mondta 
olyan orvosi szivacsot hoztak létre, amelyet a véralvadást természetes úton elősegítő anyaggal itattak át.
A véralvadásgátlókat szívbetegeknek is gyakran adják, hogy megakadályozzák az erek vérrögösödését, ám annak mellékhatása egy sebészi beavatkozás esetén súlyos vérzést okozhat. Ezért a jelenlegi ajánlások szerint az operáció előtt 5-7 nappal a szer adagolását le kell állítani. A 
viszonyítva a Dabigatran fokozza a koszorúér-szindróma kialakulásának kockázatát.
Kedves Doktornő!
Általában a mozgás kifejezetten hasznos, mert segíti a mélyvénás keringést. Az agyi sinus thrombosis komoly betegség, az azóta eltelt 3 hét nagyon rövid idő. Tehát az állóképesség megőrzése érdekében folytatandó edzést, futást még korainak tartom. Mindenképp kérjen tanácsot kezelőorvosától, aki a véralvadási viszonyok, INR szint ismeretében segít a döntésben. Az aktív életet fokozatosan kell elkezdeni, pl. vízszintes terepen sétával. Általános tanács, hogy azoknak, akik véralvadásgátló kezelésben részesülnek, kerülni kell a komoly izommunkával járó sportokat, a sérülés veszélyével járó és a küzdő sportokat. Ugyanis a komoly izom-megerőltetéssel járó sportok izomsérüléseket okozhatnak, akár csak mikrosérüléseket is. Minden szövetsérülés aktiválhatja a véralvadási rendszert, trombózishoz és vérzéshez is vezethet. A sportok közül nagyon előnyös az úszás, mely jól megmozgatja az izmokat és a vénás keringést anélkül, hogy terhelnénk a vénák falát. A kerékpározás is javasolható aktív sport.
hypoxia, alacsony páratartalom. Ezek közül az 
Kedves Doktornő! Van egy 16 és egy 18 éves lányom, a nagyobbik apai öröklődés révén 2011. októberében kapott egy kisebb tüdőembóliát és mélyvénás trombózist. Az orvosok szerint ezt a fogamzásgátló hozta elő, és így most 
emelkedik a trombózis kialakulásának lehetősége. A legmagasabb a kockázat a szülés körüli időszakban és a gyermekágyban. Ezt a valamennyi terhesség és szülés esetén meglévő fokozott trombózis veszélyt sokszorosára növelheti egy esetlegesen meglévő örökletes trombofília (veleszületett trombózis hajlam). A trombóziskockázat a mamára vonatkozik, a babára nem. 
A trombózis felismerésében és a helyes diagnózis kialakításában a háziorvosnak nagyon fontos szerepe van. Az alattomos betegség sokszor nem igazán kifejezett tünetekkel indul, ugyanakkor életmentő lehet, hogy minél előbb felismerjék: trombózis alakult ki a betegnél. Egy „egyszerű” trombózis ugyanis 
„A fejlett nyugati országokban a vénás betegségek morbiditási és mortalitási mutatói az utóbbi évtizedekben fokozatos javulást mutattak; ezzel szemben Magyarországon ennek a tendenciának pont az ellenkezőjét találták. Hazánkban mintegy 2-300 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek a korábban lezajlott trombózis miatt lábszárfekélyük alakult és ezek jelentős része munkaképtelenné vált. Ezáltal nemcsak önmaguknak, hanem a társadalomnak is jelentős tehertétel a betegségük. A súlyos hazai helyzetért számos tényező okolható.
A homeopátia, vagy hasonszenvi gyógymód, egy 
A trombózis kockázatát növelő 
A készülék közeli és távoli jövője
hasznosságára.
meg, hogy mindenféle más mérésre is alkalmas legyen. Most INR-t tud mérni, de kiépíthető rajta a fényszórásos és fluoresszenciás mérés is, vagyis egy nagyon rugalmas platformról van szó, amely idővel akár teljes véres kalibrálást is képes lesz elvégezni” – árulja el a kutató, milyen irányban gondolkodnak tovább.
A stabilitás tesztelése még tart
A kutató egyre beljebb visz minket a készülék biokémiai titkaiba, megtudjuk, hogy a rekombináns technológia jelenti az eljárás igazi lelkét: „Van még egy komoly előnye a rendszernek, mégpedig a gyártási oldalon, ez pedig a rekombináns technológia. Mivel a mérőegység rekombináns tromboplasztint tartalmaz, a gyártási minősége LOT-ról LOT-ra, tehát egyik gyártási egységről a másikra ugyanaz marad. Itt nem az történik, mint a hagyományos protrombin idő reagenseknél, ahol acetonnal kicsapott nyúlagy port dolgoznak fel, ami mindig attól függ, hogy aznap milyen mozdulattal dolgozott a hentes kése… Mi a véralvadás beindításához egy fermentorban előállított fehérjét és izolált foszfolipidet keverünk össze, hogy a tromboplasztinnak nevezett komplexet megkapjuk. És mivel ezeket a polcról levett csövekből rakjuk össze, az összetétele mindig ugyanolyan. Mindez a gyártást és a minőségi kontrollt is megkönnyíti, és a felhasználó is sokkal megbízhatóbb terméket kap.”
A kutatás egyik kulcsembere, Antal József kutatási és fejlesztési igazgató részletesen beavat minket a fejlesztés titkaiba. „A folyamat az igény felmérésével kezdődött. Világtendenciává vált, hogy az orális antikoagulációs kezelést és a véralvadás gátlás monitorozását hatékonyabban lehet végezni a Point of Care módszerrel, azaz akkor, ha a mérés a kezelés helyén történik. Először ezek ágy melletti készülékek voltak a kórházban, ma már self-tesztekről beszélhetünk, amilyenek például a vércukorszint-mérők. Egyébként éppen a vércukormérés törte át azt a szellemi ellenállást, miszerint otthon senki ne mérjen. Napjainkban rengeteg Point of Care változat ismert, már székletvérből mérő vastagbélrák teszt is van forgalomban” – indul a kályhától a kutató, hogy mindent megértsünk a CoagS születése körül.
klinikai gyakorlatban elvileg nem lenne szabad, hogy ott legyen, de amíg beállítják a beteget, az egyedi metabolizmusok és a táplálkozási szokások miatt előfordul, hogy egy-egy páciens 6-os INR-rel kerül orvoshoz, és azt is mérni kell! Ráadásul mivel teljes véres mérést végzünk, ezért tízszer akkora a térfogati különbség a minta és a reagens között, vagyis kicsi a minta a térfogathoz képest, ez pedig időben elhúzza a mérési időt.” Akadt tehát bőven feladat, amelyet az új eljárás tökéletesítése igényelt.
itthon fejlesszünk ki olyan termékeket, mutassunk fel olyan kutatási eredményeket, amelyek a nemzetközi szinten eladható high-tech-et képviselik. Aztán a nemzetközi szinten versenyképes magyar cégek vigyék külföldre ezeket a termékeket, adják el, és hozzák haza a hasznát, mert itt van munkaerő, itt foglalkoztatunk és adózunk, itt fejlesztünk, innen terjesztjük az ország jó hírnevét” – mondja Kern József, és kiemeli, hogy mindezzel szemben úgy tűnik, hogy egy állami szervezet általuk értelmezhetetlen okok miatt mindent megtesz, hogy akadályozza a magyar ipar ez irányú érvényesülését. Hozzá kell tenni: komoly üzletről beszélünk, ahol sok érdek megjelenik, és persze a konkurencia minden eszközzel megpróbálja érvényesíteni a sajátjait. „A hivatalnak viszont az a dolga, hogy versenysemleges legyen” – erősíti meg álláspontját a Diagon Kft. tulajdonosa.
Amennyiben viszont nem boldogulnak a hivatali útvesztőben, külföldre viszik a készüléket. „Ha az engedélyeztetési folyamat végképp lelassul, akkor van egy másik megoldásunk: kénytelenek leszünk azt mondani, hogy bár magyar szellemi termékről beszélünk, mégsem magyar termékként jelenünk meg vele a világpiacon. Lehet például osztrák vagy német, de ez már azon szervek vezetőinek felelőssége, akik pozíciójuknál fogva a döntésben részt vesznek” – vetíti előre a másik lehetőséget. „Régebben engedélyeztettünk már Ausztriában egyéb terméket, ott gyorsan és jól szervezetten ment minden, Németországhoz hasonlóan egy hónapon belül elkészült a hivatalos engedély, de még Oroszországban is 3-6 hónap alatt megszerezhető a szükséges jóváhagyás. A nagy országokban - Kínában vagy Brazíliában - a hazai cégeknek lejt a pálya, külföldieknek viszont ellenkezőleg, azaz minden ország máshogy jár el.”.jpg)
Németországban, a világ legnagyobb szakvásárán mutatkozott be tavaly novemberben a 
„A mi készülékünkhöz hasonlóan vannak mások is, amelyek egy csepp vérből képesek meghatározni az INR-t, de én azokat indirektnek nevezem, mert nem közvetlen fotometriás értéken mérnek, hanem valamilyen egyéb, elektrokémiai vagy immunkromatográfiás módszerrel próbálnak eredményt kimutatni” – mutatja be Kern József a vadonatúj eszközt. „Ezeknek a mérőknek közös tulajdonsága, hogy citrátos vérből vagy plazmából nem tudnak dolgozni, míg a mi készülékünk ujjbegy vérből, teljes vérből, citrátos vérből és plazmából is képes meghatározni az INR értéket, tehát közvetlen összehasonlítható eredményt ad a laboratóriumi adatokkal. Nem beszélve arról, hogy egy új elektronikai lehetőségeket kihasználó készülékről van szó.” Az alapos ismertetésből megtudjuk, hogy igen sokrétű lehet a felhasználása: szűrővizsgálatokra, repüléssel járó megterhelés ellenőrzésére, fogamzásgátló rendszeres szedésekor, dohányosok, elhízottak, ülő munkát végzők szűrésére, valamint idős korban, azaz a felsorolt összes kockázati tényező fennállásakor kiválóan alkalmazható. Sérült, sebesült beteg esetén pedig már a mentőben meg lehet határozni az INR értéket a készülék segítségével.
adatokat nem kell bevinni külön a gépbe, mert egy beépített adathordozó chipről a készülék automatikusan betölt mindent magától” – részletezi tovább az előnyöket Kern József. Hozzáteszi, hogy világszerte és itthon is magas a véralvadásos betegek száma, akiknek az életvitelén sokat javíthatna a CoagS. „Azt szeretném, ha a betegek legnagyobb hasznára válna. Sokan egész életükön át tartó gyógyszerszedésre vannak ítélve, amelyhez rendszeres monitorozás szükséges. Gyakran a dozírozás heteket, hónapokat csúszhat, hiszen várólisták vannak már a laborokban is. A készülék ezeket a kényelmetlenségeket csökkentheti, mérsékelheti az utazási költségeket, a munkaerő kiesést, továbbá az akadályoztatásból adódó szövődmények száma is alacsonyabb lehet a véralvadásgátló kezelés alatt álló betegeknél. Erre vonatkozóan készültek már amerikai kutatások: a költségekben komoly megtakarítást lehet elérni,